Sok katás kezdhet el gondolkodni a folytatás mikéntjén, „A kisadózó vállalkozók tételes adójáról” szóló törvényjavaslat szerint ugyanis a katát csak olyan főállású vállalkozók választhatják, akik egyetlen forint bevételt sem szereznek más vállalkozástól (kivételt csak a taxisok képeznek). Aki nem teljesíti az új feltételeket, átalányadózásra válthat.
„A törvényjavaslat célja, hogy olyan új törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek – megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának pozitív eredményeit – biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva. A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó kapjon lehetőséget arra, hogy a tevékenységét terhelő valamennyi közteher-fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesíthesse” – olvasható a parlament honlapjára felkerült, Semjén Zsolt által jegyzett javaslat indoklásában.
„A törvény továbbra is alacsony összegű kevés adminisztrációval járó, egyszerű adózási formát kínál a kisadózó vállalkozásoknak. Az új szabályozásra azért volt szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, és ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új kata megszünteti a visszaéléseket emellett kedvezőbb feltételek kínál legkisebb vállalkozóknak” – ígéri a jogalkotó.
A katát olyan főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, akik kizárólag a lakosságnak értékesítenek. (Kivételt a taxisok jelentenek, akiknek a javaslat megengedi, hogy cégnek is számlázzanak.) A tételes adó összege havi 50 ezer forint marad, a bevételi plafon ugyanakkor a jelenlegi 12 millióról évi 18 millió forintra emelkedik.
Az új törvény szerinti adóalanyiság bejelentésére vonatkozó nyilatkozat 2022. augusztus 1-jétől tehető meg. (Az adóalanyiság bejelentésére vonatkozóan 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság ugyanakkor már 2022. szeptember 1-jétől létrejön.)
A kisadózói adóalanyiság választására nem jogosult, korábban a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozók az Szja tv. 50-56. §-a szerinti átalányadózás választását a 2022. évre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelenthetik be az állami adó-és vámhatóság által a honlapján 2022. augusztus 15-éig közzétett formában és módon – olvasható a törvényjavaslatban. „Figyelemmel arra, hogy az új adónem év közben lép hatályba és kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adóalanyiság év közben szűnik meg, 2022. évre átmeneti rendelkezés szabályozza
– a megszűnő adónemmel kapcsolatban a kizárólag tételes adó megfizetésével teljesíthető adófizetési kötelezettség értékhatárára vonatkozó és a nyilatkozattételi, bevallási, adófizetési,
– az új adónemmel kapcsolatban a kizárólag tételes adó megfizetésével teljesíthető adófizetési kötelezettség értékhatárára
vonatkozó előírásokat."
A lehető legrosszabb forgatókönyv az, ha egy kisvállalkozónak a megtervezett üzleti évét újra kell gondolnia – mondta a hvg.hu-nak Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. Amennyiben kiesik a módosított vagyis inkább kasztrált kata lehetőségéből, bármelyik adónemre áttérés olyan ismeretanyagot feltételez, amellyel egy kisvállalkozó nem igazán rendelkezik, ráadásul a könyvelőkre is hatalmas terhet rak.
A VOSZ elnökhelyettese szerint pluszadóval lehetett volna sújtani a vállalkozóknak teljesítő katás adózását, így kerülve el, hogy jelentősen szűköljön sok ezer vállalkozó megrendelői köre. Enélkül százezer feletti kisvállalkozás fog szembenézni „újra hatalmas adminisztrációval, magasabb könyvelői díjakkal, számlagyűjtéssel, útiköltség elszámolással, költségmegosztással”. Gazsi Attila szerint így sokan lesznek, akik kikerülve a kedvezményes körből, alternatíva nélkül, újra a szürkegazdaságban találják magukat, összességében pedig akár meg is feleződhet a katás vállalkozások száma.
Amikor az utóbbi hetekben a döntéshozók a KATA átalakításáról beszéltek, azt emelték ki, hogy a lakosság számára szolgáltató kisvállalkozók (nyelvtanárok, fodrászok, kisebb javításokat végző építőipari szakemberek) adózását akarják megkönnyíteni, és nekik biztosítani egy kevés adminisztrációval járó, egyszerű alternatívát.
Bár a július 11-én benyújtott javaslat látszólag ennek a szándéknak akar megfelelni, kétséges, hogy lesz-e olyan vállalkozó, aki a feltételeket valóban teljesíteni tudja és a jövőben is kata szerint fog adózni ahelyett, hogy egyáltalán nem fizet adót. A javaslat szerint ugyanis kata szerint eleve csak egyéni vállalkozók adózhatnak, közülük is csak az ún. főállású katások, tehát aki esetleg munka mellett vagy éppen Bt. formában űzi az ipart, az kiesik a kata választására jogosultak köréből.
Másrészt, a javaslat szerint a katát csak azok választhatják, akik egyetlen forint bevételt sem szereznek más vállalkozástól. Ha reálisan átgondoljuk egy átlagos, alapvetően lakosságnak szolgáltató nyelvtanár vagy fodrász ügyfélkörét, akkor is nagy eséllyel találunk benne mondjuk filmes munkákat, céges nyelvórákat vagy építőipari kisvállalkozó esetén bedolgozást egy-egy nagyobb építőipari projektbe, ahol a számlát már cég fele kell(ene) kiállítani
Ezeknek a vállalkozóknak most két lehetőségük van. Vagy elengedik az ügyfélkörük egy érezhető részét (például a vízvezetékszerelő nem vállal cégtől érkező megbízást), vagy pedig – és itt akkor már szembe is megyünk a hetek óta hangoztatott célokkal – bonyolultabb, költségigényesebb adózási módot választanak, ami jelentősen megnövelheti a szürke- vagy feketegazdaság arányát ebben a szektorokban.
Vizsgáljuk meg megrendelői oldalról is ezt a kérdést. Azoknak a cégeknek, akik eddig eseti jelleggel, kisebb-nagyobb munkákra mondjuk egy villanyszerelőt vettek igénybe, jelentősen csökken a merítési körük, ugyanis, azok a szakemberek, akik jellemzően lakossági ügyfélkörnek dolgoznak, esetleg a főállásuk mellett dolgoznak heti pár órában mellékállásban katásként, többet nem vállalhatnak egy cég felé munkát, így az olcsó és rugalmas alvállalkozók igénybe vételének lehetősége is csökken a cégek számára. A törvényjavaslat célja érthető, hogy kiszorítsák azokat, akik – sokszor bonyolult céghálókon keresztül – visszaélnek ezzel a szabályozással, ugyanakkor a piacra szolgáltató vállalkozók jelentős részének – a takarítótól kezdve az autószerelőig – ha szétszórva is, de vannak céges ügyfeleik. Márpedig a törvényjavaslat szerint évi egyetlen céges vevő esetén is megszűnik az illető kata jogosultsága.
A cél elérésére alkalmasabb lett volna például a cégtől származó bevételre összesen 1 millió forintos értékhatárt beállítani, ezzel nem hozva teljesen lehetetlen helyzetbe azokat a kisvállalkozókat, akik kiegészítő jelleggel végeznek csak céges ügyfelek részére munkát (ld. a korábbi példában szereplő fodrászt, kisiparost, aki hangsúlyozottan alkalmi jelleggel nyújt szolgáltatást cégek részére).
Különösen érthetetlen az állított szándék és a fentiek fényében, hogy miért egyedül a taxiszolgáltatók kaptak felmentést a cégtől származó bevétel tilalma alól, hiszen egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy csak az ő esetükben adódik a szolgáltatás jellegéből a céges megrendelői kör is.
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint amennyiben a most benyújtott törvényjavaslatot elfogadják, az minimálisra szűkíti azon vállalkozók körét, akiknek érdemes továbbra is ezt a kedvező, kis adminisztrációval járó adónemet választaniuk, anélkül, hogy az ügyfélkörük (vagy lehetséges ügyfélkörük) egy részéről le kellene mondaniuk. Vagy a mostani javaslat pont arra fogja sarkallni az érintetteket, hogy céges megrendelőknek ne állítsanak ki számlát, holott a feketegazdaság visszaszorítása talán a kata legnagyobb erénye – volt eddig.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”