Február elején új szekciók alakultak a VOSZ Mezőgazdasági Tagozatán belül: az állattenyésztési, a kertészeti, valamint a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó. A VOSZ agrárszektort érintő érdekképviseleti szerepéről, a célokról és a hazai mezőgazdaság állapotáról a tagozat elnöke, Mátrai Zoltán beszélt.
– A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az elmúlt években egyre erőteljesebben fordul a hazai agrárvállalkozások felé. Mi indokolja ezt?
– Magyarországon a mezőgazdaság stratégiai ágazat. Válságos időkben az emberek sokkal gyorsabban jönnek rá, hogy melyek az alapvetően fontos dolgok az életben. Ilyen természetesen az élelmiszerkérdés is.Mezőgazdaságunk bőven képes ellátni az ország lakosságának élelmezését, átlagos, azaz nyugodtabb időszakokban pedig jelentős mértékben exportálhatóak az agrár-élelmiszeripari termékek.A COVID és a mostani háborús időszak is megmutatta, hogy legyenek bármilyen rosszak is a körülmények, élelmiszert minden helyzetben termelni kell! Ezt tesszük mi, gazdálkodók. A VOSZ-ban a nemzetgazdaság sok szereplője képviseli saját szektorát, pont ideje volt a mezőgazdaságnak is, mint stratégiai ágazatnak, önálló tagozatot nyitni.
– A hazai piaci agrárszereplők milyen arányban csatlakoztak már a VOSZ-hoz? Van bármilyen kitűzött cél a belépő tagvállalkozásokkal kapcsolatban?
– Vállalkozói érdekképviseleti szervezetünkhöz az Agrár Széchenyi kártyákon keresztül már eddig is több ezres tagság tartozott a mezőgazdasági területről. Most, egy induló, de termelési erőben számottevő csapattal kezdtük el a tagozati munkát. A kertészeti szektor mintegy 2/3-a jelen volt, szántóföldi növénytermesztésből mintegy 50 ezer hektár képviseltette magát, valamint jelentős méretű és kapacitású állattenyésztő vállalkozás is csatlakozott hozzánk. Megjegyzem, talán indokolt lett volna még erdészeti, gépgyártási, valamint borászati és élelmiszeripari szekciók létrehozása is, ugyanakkor a korábban említett, új szekciók képesek integrálni ezeket a tevékenységeket is.
– A Tagozat milyen célokat tűzött ki 2023-ra, milyen szakmai programokkal készülnek?
– Ambiciózus célokkal álltunk bele a 2023-as évbe. Szeretnénk, ha tagságunk megközelítené az 1000 főt. Június 1-jén nagyszabású rendezvénnyel kívánjuk megünnepelni a Nemzetközi Gazdásznapot, érdekes, szakmaközi területekről származó előadásokkal, vitafórumokkal és díjkiosztóval. Rendszeresíteni szeretnénk a tagozat és a szekciók találkozóit is, hogy a problémás területek gyorsan napvilágra kerülhessenek, ugyanakkor szeretnénk beszámolni sikereinkről, az ágazatban elért eredményekről is, hogy mindenki láthassa: szeretjük a szakmánkat!
– Milyen állapotban látja jelenleg a hazai mezőgazdaságot? Ön szerint melyek a legfőbb problémák, és ezek megoldásában a VOSZ hogyan tudja segíteni az agrárvállalkozásokat?
– Szerintem a magyar gazdatársadalom az elmúlt években átélte a bibliai 7 bő esztendőt, amit reméljük, nem követ a 7 szűk esztendő, bár most nagyon úgy tűnik. Szerencsére a technológiai fejlődésben sokat segítettek a fejlesztési, beruházási támogatások. Így a szántóföldi növénytermesztés gépesítettsége, technológiai színvonala jellemzően teljesen megfelelő. A kertészet területén jelentős kilengéseket látunk, a lengyel gazdatársaink például egy 30 évvel ezelőtti stratégiai lépés után hihetetlen lépéselőnybe kerültek, amit most már nagyon nehéz behozni. Alma, cseresznye, meggy területen különösen kritikus a helyzet, de burgonyával sem állunk jobban. Az üvegházi termesztésnél az új beruházások teljesen modern, európai megoldásokat hoztak. A hírek szerint pályázati források segítik tovább a fejlődést, mert ez nagyon innovatív és profittermelő ágazat tud lenni ott, ahol van termálfűtés. Az állattenyésztés sajnos ismét kritikus állapotban van. Bár itt is sok támogatás szolgálta a fejlesztéseket, de csakúgy, mint a dömpingszerűen ránk zúduló ukrán gabona, az ukrán hústermékek is komoly bajt okoznak. Az állattenyésztésben nem egyszerű feladat a változtatás. Nem lehet telepeket bezárni, majd három hónap múlva újranyitni, amikor esetleg már jobbak lesznek a feltételek. Számukra ugyan jól jön az olcsó ukrán gabona, viszont az olcsó import hús már nem annyira kedvező. Félünk kicsit az idei esztendőtől, de a remény az, ami a gazdatársadalmat minden évben újabb vetésre ösztönzi. Reméljük a legjobbat, mert a gazda reménysége sem múlik el soha!
„Gesztesi Béla ügyvezető igazgató felkérését fogadtam el a feladatra, amit sok egyeztetés előzött meg. Fontos volt számomra az is, hogy stabil alapokon nyugvó, szakmai alapon működő, politikától mentes szervezethez csatlakozzak” – mondja Mátrai Zoltán, aki egyik kiemelt célként tűzte ki maga számára, hogy hatékonyan és eredményesen képviselje az egyes ágazatok problémáit, persze a különböző szakterületek mentén, ugyanakkor adott esetben abból kilépve tudja megjeleníteni a problémákat és megoldásokat. „Ilyen például a nem agrárminisztériumi hatáskörű döntések, mint az öntözés, Áfa, EKAER” – teszi hozzá.
A tagozat elnöke úgy érzi, inspiráló számára meghallgatni más ágazatok szakembereit az őket érintő problémákról, miközben akár érdekes határterületeket is lehet találni az egészségüggyel, kereskedelemmel, szolgáltatásokkal és az iparral. „Azt hiszem, van bőven téma, amit jól meg tudunk majd mutatni, és az agrárvilág számára hasznossá tenni!”
ZBT
A felvétel a február 6-ai alakuló ülésen készült. Az első sorban jobbról a második Mátrai Zoltán.
(Fotó: Mátrai Zoltán/Facebook)
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.
