Ők vehették át a Prima díjat Bács-Kiskun megyében

2019. 12. 01., 09:00

November 29-én rendezték meg a jubileumi, 15. Bács-Kiskun megyei Prima-gálát Kecskeméten, a Four Points by Sheraton Hotelben, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében.

Idén a képzőművészet kategóriában Daróczi Csaba természetfotóst díjazták.

Az építészet kategóriában a 7. Dimenzió Építésziroda és három alapítója Bozsódi Csaba, Pankotai Gyula és Venczel Tamás kapta a díjat.

A zeneművészet kategóriában Durányik László karnagy vihette haza a Prima díjat.

A közönségdíjat a kiskunhalasi nyelvtanár, Vladár Éva kapta, aki az oktatás kategóriában indult.

A Bács-Kiskun megyei VOSZ különdíjat adományozott Romsicsné Szarka Vera népművész mesternek.

A jubileumi estet Weninger Richárd, a VOSZ Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a vállalkozói összefogásból megalapított Prima díj kiállta az idők próbáját és a 15 év alatt méltó rangra emelkedett a megye kulturális életében.

A Prima díjak után átadták a Vállalkozói díjakat, amelyeket idén a legjobban teljesítő vállalkozók, illetve vállalatok vehettek át a VOSZ országos elnökétől és Weninger Richárdtól.

Az Év Ipartechnikai Vállalkozója H. Szarvas Lajos, a kecskeméti székhelyű Hennlich Ipartechnika Kft. ügyvezető tulajdonosa lett.

Az Év Mélyépítő Vállalkozója címmel tüntették ki Rimai Norbertet, a Rimai Útépítő ügyvezető-tulajdonosát.

A nyárlőrinci székhelyű Maspex Olympos Kft. lett Az Év Élelmiszeripari Vállalkozása, amit dr. Tavaszi Roland cégvezető vett át.

Az Év Mezőgazdasági Vállalkozója díjat Erdődi Péter, a kecskeméti Hírös Fóliaház Kft. tulajdonosa vehette át.

A VOSZ által alapított Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért díjat Cseri István orgoványi polgárőrnek ítélték oda.

Az országos szintű Év Vállalkozója díjat a megyéből Csengery Zsolt, a Deltaplast Kft. ügyvezető-tulajdonos és Tóth László, a kiskőrösi Agro Line Kft. ügyvezető-tulajdonosa kapta.

(Forrás: baon.hu)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS