Gazsi Attilának a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozták

Gazsi Attilának a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adományozták
2024. 03. 15., 08:10

A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára március 14-én állami kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep, az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából.

A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese.

Gazsi Attila a VOSZ elnökhelyetteseként az egyesület operatív döntéshozói közé tartozik. Képviseli a Szövetséget és koordinálja a Szövetség különböző szerveinek munkáját. Fő szakterülete a gazdaságpolitikai és vállalati döntéshozókkal való együttműködés a vállalkozások általános szabályozásában, valamint a munkaerő-piaci kérdésekben. Tapasztalt ügyvezető, amit alátámaszt a humánerőforrás-iparban végzett munkája. A gasztronómia, a HR tanácsadás, a folyamattervezés, a coaching és a szervezetfejlesztés területén egyaránt jártas, erőüzletfejlesztési szakember.

Gazsi Attila elismert foglalkoztatási szakértő és vállalkozó: alapító tulajdonosa az 1998 óta működő Man at Work Humánszolgáltató és Személyzeti Tanácsadó Kft.-nek, 2001 óta elnöke az iskolaszövetkezeti szektor egyik vezető szövetkezetének, a Meló-DiáÉszak-Dunántúl Iskolaszövetkezetnek.

Munkájával a KAVOSZ cégcsoport és a Széchenyi Kártya Program fejlesztéséhez is jelentős hozzájárulását adja, jelentős szerepe van a Program eredményeinek elérésében a 2020. évet követően, 2023-ban a KAVOSZ cégcsoport továbbfejlesztésében is személyes közreműködést vállalt.

2006-ban Év Vállalkozója díjjal tüntették ki, Magyarországon az egyik legfiatalabbként vehette át az elismerést.

A mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének ösztönzésében, ezen belül is kiemelten az atipikus foglalkoztatás, mint a nemzetgazdaságot sújtó munkanélküliség felszámolásának egyik lehetséges eszköze fejlesztésére tett hatékony és eredményes fáradozása elismeréseként Magyar Gazdaságért Díjat kapott 2012-ben.

A kereskedelem területén végzett eredményes munkájáért 2021-ben, az Európai Kereskedelem Napján Klauzál Gábor Díjat vehetett át.

A fotón Fónagy János (balra) és Gazsi Attila.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS