Gazsi Attila: Megtartaná a KATA vonzerejét a VOSZ

2022. 06. 20., 13:57

A B2C és B2B szolgáltatókat választaná külön a VOSZ a KATA módosítása során, elsősorban a magánszemélyeknek teljesítő (B2C) vállalkozásokat részesítené előnyben – mondta Gazsi Attila, a szervezet elnökhelyettese.

Az a legfontosabb, hogy megmaradjon a KATA vonzereje, és a változások nyomán ne forduljon a szürkegazdaság felé több tízezer vállalkozó” – mondta a Portfolio-nak Gazsi Attila. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese szerint a népszerű adózási formát úgy kell átformálni, hogy az megtartsa a megengedő és önfoglalkoztató jellegét.

Jelenleg a KATA adónemet 430 ezer vállalkozó alkalmazza, a kormány álláspontja szerint ebből mintegy 230 ezren lehetnek azok, akik a kormány elképzelései ellenére veszik igénybe a lehetőséget.

Gazsi Attila szerint fontos lenne, hogy a KATA-t úgy módosítsák, hogy a szóban forgó 230 ezer ember „ne induljon el a szürkegazdaság irányába.” Ezek az emberek ugyanis nem csaltak, hanem a törvény adta kereteket használták ki.

A VOSZ elnökhelyettese ugyanakkor elismerte: a gyakorlat túlfutott az eredeti kereteken, egyfajta túlhasználat alakult ki a KATA választásában.

Gazsi Attila olyan szigorítást tartana elfogadhatónak, amelynek során a magánszemélyeknek szolgáltató KATA-adózók, például fodrászok, manikűrösök némi előnyt élvezhetnének a cégeknek szolgáltató társaikkal szemben. Mint mondta: „Fontos lenne, hogy a majdani szabályozás megkülönböztesse a B2C és a B2B szolgáltatókat az előbbiek javára.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS