2024. július 1-jétől a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának új vezetője Farkas Gábor, aki egyben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) pénzügyi szekciójának elnöke posztját is betölti.
Nemrég mutatta be a VOSZ a Barométer-kutatásának 2024. második negyedéves eredményeit. A kutatásokban a VOSZ-partner Egyensúly Intézet az üzleti hangulattal kapcsolatos témák mellett a hazai vállalkozások működését befolyásoló aktuális kérdésekre is rákérdez.Legutóbb azt vizsgálták, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben kapcsolódnak be a multinacionális vállalatok termelési ökoszisztémájába.
„A Magyarországra települt nagyvállalkozások sikeresen és hatékonyan működnek, sok esetben fejlesztenek és eredményesen működnek. Azonban az is látható, hogy a hazai kkv-k többsége egyelőre nem tud bekapcsolódni a beszállítói értékláncba, holott ez nekik és a nemzetgazdaságnak is érdeke lenne” – mondta Farkas Gábor, aki kezdeményezte, hogy emeljék be a kérdéskört a Barométer-kutatásba. A VOSZ pénzügyi szekciójának vezetője szerint ugyanis a legnagyobb, önkéntes tagságra épülő hazai vállalkozói szervezetnek lépnie kell ezen a területen, ezzel is erősítve hagyományos érdekképviseleti tevékenységét.
„Mivel tudjuk, hogy a legtöbb esetben a nagyvállalatok külföldi központjaiban döntenek a beszállítókról, nemrégiben elindítottunk egy nemzetközi kutatást, amely során a PwC hálózatán keresztül megkérdezünk külföldi head quartereket arról, miben kell fejlődniük a hazai kkv-knak, hogy sikeresek legyenek a beszállítói ajánlatokban” – indokolta Farkas Gábor, hogyan függ össze a két munkája a VOSZ-nál és a PwC-nél.
A VOSZ pénzügyi szekciójának vezetője az érdekképviseleti munkája mellett (jogi, adózási és számviteli javaslatok, egy új, edukációs kkv-fejlesztési programot kezdeményezett. „A VOSZ erős szervezet, elsősorban a kkv-kat képviseli, a tagság döntő többsége innen érkezik. Ezért döntöttem úgy, hogy a nagyvállalati PwC-s kapcsolataimat összekötöm a hazai kkv-k beszállítói fejlesztésével kapcsolatos feladatokkal” – magyarázta Farkas Gábor.
Az inkubátor programot még az év végéig elkészülő tanulmány fogja megalapozni, amelyben javaslatokat és lehetséges módszereket is megfogalmaz majd Farkas Gábor és csapata. Ez többek között érinteni fogja, hogy milyen képzéseket kikkel, milyen iparágakból érdemes elindítani az inkubációs folyamatot, valamint kitér a nemzetgazdasági hatások mérésére, az esetleges adó- és beruházástámogatások mértékére és formájára is.
„Miközben már látható, hogy a vállalkozások generációváltása pozitív folyamat a beszállítói területen, a készségeket ettől függetlenül fejleszteni kell, és ha pozitív példával találkozunk, azt be kell mutatni” – tette hozzá Farkas Gábor.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.