Egyensúly Intézet: A régiós átlagnál pesszimistább a hazai gazdasági hangulat

Egyensúly Intézet: A régiós átlagnál pesszimistább a hazai gazdasági hangulat
2023. 02. 28., 16:08

A régióban továbbra is Magyarországon a legmagasabb az infláció. A munkanélküliségi ráta további növekedésével számolhatunk. A szálláshely-szolgáltatási és a vendéglátási szektorban jelentősen megnőtt az eljárás alá vont cégek száma – olvasható az Egyensúly Intézet februári gazdasági gyorsjelentésében.

Magyarország 2022 júniusáig nagyjából követte a régiós infláció átlagát, ám júliusban elszakadt a mezőnytől és azóta egyre szélesebbre nyílt az olló. Januárban 26,2 százalékos inflációt regisztráltak hazánkban, amely 10,3 százalékpontos eltérést jelent a régiós átlagtól. Érdemes rámutatni, hogy csupán a román és a szlovén infláció csökkent az utolsó elérhető adatok alapján.

 

2023 februárjában három régiós nemzeti valuta (a román lej, a lengyel zloty és a magyar forint) erősödni tudott az euróval szemben. Noha a cseh korona gyengült, a jegybank devizapiaci műveleteinek köszönhetően kizárólag a cseh valuta mutat kiegyensúlyozott és kiszámítható árfolyamot.

A magyar kiskereskedelmi értékesítések kapcsán elmondható, hogy 2022 decemberében a nem élelmiszer jellegű értékesítés fél százalékponttal csökkent 2021 decemberéhez képest.2 A régiós mezőnyben a románoknál regisztrálták legnagyobb növekedést (+6,4 százalékpont), míg a szlovákoknál a legnagyobb csökkenést (-14,5 százalékpont). Az élelmiszer- és dohányértékesítés dimenziójában kizárólag a szlovákok mutattak növekedést 2022 utolsó hónapjában: 53,7 százalékpontos bővülést produkáltak az előző év ugyanezen időszakához képest. Hazánkban ugyanebben az időszakban 8,3 százalékpontos csökkenést könyveltek el, amely meghaladja a régiós átlagot (-5,8 százalékpont).

A gazdasági viszontagságok ellenére – Románia kivételével – minden vizsgált országban csökkent a munkanélküliségi ráta 2022 decemberében. Bár a legfrissebb KSH-adatok alapján tendenciózusan csökkent a foglalkoztatottság és emelkedett a munkanélküliek száma, egyelőre nem látszik a sokak által vízionált válság a munkaerőpiacon. Azonban a Google adatai szerint egyre többen keresnek rá a munkanélküliségi segélyre (álláskeresési járadék), így további növekedésre számíthatunk a következő időszakban. A helyzetet bonyolítja, hogy a külföldi tulajdonú cégek a magyar tulajdonú cégektől szívják el a munkavállalókat, tehát az állami támogatásokon keresztül történő munkahelyteremtés valójában nem érvényesül. Erről bővebben a G7.hu-n megjelent elemzésben olvashat.

A kedvező magyar adatokat jelentősen befolyásolja a régiós viszonylatban is alacsony jogosultsági kritérium, valamint a közmunkások száma is. Decemberben közel 70 ezer közmunkást regisztrált a KSH, ami még mindig jelentős, ugyanakkor jóval elmarad a 2010-es évek derekán látott 200 ezer körüli számoktól. Szükséges megjegyezni azt is, hogy a közmunkások nem mindegyike tartozna a munkanélküliek kategóriájába.

A kisadózó vállalkozók tételes adózásáról szóló törvény módosítása óta 2023 januárjában regisztrálták a legtöbb eljárás alá vont szervezetet. Az elmúlt hónapokban jellemzően a piaci szolgáltatások hasították ki a legnagyobb arányt, ám a legutolsó eredmények alapján a szálláshely-szolgáltatási és a vendéglátási tevékenységet végző vállalkozások körében regisztrálták a legtöbb megszűnt céget. Következtetésképpen: az élelmiszerek inflációja és a megemelkedett energiaárak egyértelműen éreztetik a hatásukat ezekben a szektorokban.

A régiós üzleti bizalom átlaga (91,8) 2023 januárjában növekedésnek indult, viszont Magyarországon ennek az ellenkezője tapasztalható, hiszen 0,2 indexpontos csökkenést könyvelhettünk el. A foglalkoztatás területén ugyanez a mintázat figyelhető meg, azaz itthon összességében pesszimistább a gazdasági hangulat a régiós átlaghoz képest (HU: 101,7; átlag: 102,7).

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS