Egyensúly Intézet: A régiós átlagnál pesszimistább a hazai gazdasági hangulat

Egyensúly Intézet: A régiós átlagnál pesszimistább a hazai gazdasági hangulat
2023. 02. 28., 16:08

A régióban továbbra is Magyarországon a legmagasabb az infláció. A munkanélküliségi ráta további növekedésével számolhatunk. A szálláshely-szolgáltatási és a vendéglátási szektorban jelentősen megnőtt az eljárás alá vont cégek száma – olvasható az Egyensúly Intézet februári gazdasági gyorsjelentésében.

Magyarország 2022 júniusáig nagyjából követte a régiós infláció átlagát, ám júliusban elszakadt a mezőnytől és azóta egyre szélesebbre nyílt az olló. Januárban 26,2 százalékos inflációt regisztráltak hazánkban, amely 10,3 százalékpontos eltérést jelent a régiós átlagtól. Érdemes rámutatni, hogy csupán a román és a szlovén infláció csökkent az utolsó elérhető adatok alapján.

 

2023 februárjában három régiós nemzeti valuta (a román lej, a lengyel zloty és a magyar forint) erősödni tudott az euróval szemben. Noha a cseh korona gyengült, a jegybank devizapiaci műveleteinek köszönhetően kizárólag a cseh valuta mutat kiegyensúlyozott és kiszámítható árfolyamot.

A magyar kiskereskedelmi értékesítések kapcsán elmondható, hogy 2022 decemberében a nem élelmiszer jellegű értékesítés fél százalékponttal csökkent 2021 decemberéhez képest.2 A régiós mezőnyben a románoknál regisztrálták legnagyobb növekedést (+6,4 százalékpont), míg a szlovákoknál a legnagyobb csökkenést (-14,5 százalékpont). Az élelmiszer- és dohányértékesítés dimenziójában kizárólag a szlovákok mutattak növekedést 2022 utolsó hónapjában: 53,7 százalékpontos bővülést produkáltak az előző év ugyanezen időszakához képest. Hazánkban ugyanebben az időszakban 8,3 százalékpontos csökkenést könyveltek el, amely meghaladja a régiós átlagot (-5,8 százalékpont).

A gazdasági viszontagságok ellenére – Románia kivételével – minden vizsgált országban csökkent a munkanélküliségi ráta 2022 decemberében. Bár a legfrissebb KSH-adatok alapján tendenciózusan csökkent a foglalkoztatottság és emelkedett a munkanélküliek száma, egyelőre nem látszik a sokak által vízionált válság a munkaerőpiacon. Azonban a Google adatai szerint egyre többen keresnek rá a munkanélküliségi segélyre (álláskeresési járadék), így további növekedésre számíthatunk a következő időszakban. A helyzetet bonyolítja, hogy a külföldi tulajdonú cégek a magyar tulajdonú cégektől szívják el a munkavállalókat, tehát az állami támogatásokon keresztül történő munkahelyteremtés valójában nem érvényesül. Erről bővebben a G7.hu-n megjelent elemzésben olvashat.

A kedvező magyar adatokat jelentősen befolyásolja a régiós viszonylatban is alacsony jogosultsági kritérium, valamint a közmunkások száma is. Decemberben közel 70 ezer közmunkást regisztrált a KSH, ami még mindig jelentős, ugyanakkor jóval elmarad a 2010-es évek derekán látott 200 ezer körüli számoktól. Szükséges megjegyezni azt is, hogy a közmunkások nem mindegyike tartozna a munkanélküliek kategóriájába.

A kisadózó vállalkozók tételes adózásáról szóló törvény módosítása óta 2023 januárjában regisztrálták a legtöbb eljárás alá vont szervezetet. Az elmúlt hónapokban jellemzően a piaci szolgáltatások hasították ki a legnagyobb arányt, ám a legutolsó eredmények alapján a szálláshely-szolgáltatási és a vendéglátási tevékenységet végző vállalkozások körében regisztrálták a legtöbb megszűnt céget. Következtetésképpen: az élelmiszerek inflációja és a megemelkedett energiaárak egyértelműen éreztetik a hatásukat ezekben a szektorokban.

A régiós üzleti bizalom átlaga (91,8) 2023 januárjában növekedésnek indult, viszont Magyarországon ennek az ellenkezője tapasztalható, hiszen 0,2 indexpontos csökkenést könyvelhettünk el. A foglalkoztatás területén ugyanez a mintázat figyelhető meg, azaz itthon összességében pesszimistább a gazdasági hangulat a régiós átlaghoz képest (HU: 101,7; átlag: 102,7).

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-27 20:05:00
Elkezdődött a társadalmi egyeztetése annak a kormányrendelet-tervezetnek, amely szerint a beruházások beüzemelése céljából lehetővé válik, hogy előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással kizárólag a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb egy évig Magyarországon vendégmunkások dolgozhassanak, amennyiben megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltéteknek.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS