„Csoportos leépítést” hajtott végre a NAV a vagyonvédő-takarító számlagyárban

„Csoportos leépítést” hajtott végre a NAV a vagyonvédő-takarító számlagyárban
2023. 04. 05., 17:39

Milliárdos kárt okozott a költségvetésnek az a 34 társaságot kiszolgáló számlagyáros bűnszervezet, amit a közelmúltban számolt fel a NAV. Az országos akcióban 50 helyszínen kutattak, 23 gyanúsítottat hallgattak ki és 4 személyt őrizetbe is vettek a NAV munkatársai.

A strómanok nevén futó cégekből kiépített többszintű számlázási láncolat vagyonvédelmi és takarítási munkákról állított ki fiktív számlákat. A befogadó társaságok a számlákkal több mint egymilliárd forint áfát csaltak el. A NAV azonban hatalmas digitális adatvagyonának köszönhetően valós időben látja a tranzakciókat, pontosan fel tudja térképezni a bonyolult, visszaélésekre létrehozott céghálózatokat, így a haszonhúzó társaságok sem úszhatják meg a felelősségre vonást.

A NAV nyomozói IT-szakemberek, revizorok, járőrök, valamint a MERKUR Bevetési Egység támogatásával csaknem 50 helyszínen kutattak, ingatlanokat, bankszámlákat zároltak, gépkocsikat és készpénzt is lefoglaltak több mint félmilliárd forint értékben.

A nyomozók 23 embert hallgattak ki gyanúsítottként. A bűnszervezet vezetőjét, és három segítőjét, köztük a céghálózat könyvelőjét is letartóztatták a bizonyítás megnehezítése és a bűnismétlés veszélye miatt. A NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS