Budapesten ülésezett az IOE

– Hogyan esett Budapestre a választás?

– A budapesti helyszínről 2019-ben született döntés. A konferenciát eredetileg 2020-ban rendeztük volna meg, az IOE megalakulásának 100-dik évfordulóján. Az ünneplésre a járványhelyzet miatt végül csak virtuálisan került sor, és elmaradt a 2021. évi konferencia is, a budapesti eseményre így közel három év szünet után került sor.

– Mit kell tudnunk az IOE-ről?

– Az IOE munkájában több mint 140 ország munkaadói szervezetei vesznek részt, ezek összesen több mint 50 millió vállalkozást képviselnek, amelyek több száz millió munkavállalót foglalkoztatnak. A tagok között folyamatos az együttműködés – ami az elmúlt két évben jórészt a kibertérben zajlott –, a szervezet sok kutatást, felmérést végez, igyekszik az információkat minél szélesebb körben megosztani. Az IOE az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (International Labour Organization, ILO) munkaadói partnere. Az ILO iránymutatásai – legyen szó akár a méltó munkáról, a felelős vállalatvezetésről, a képzésekről vagy az emberi jogok érvényesüléséről – a Covid miatt a korábbinál is nagyobb jelentőségre tettek szert, az együttműködés így tovább erősíti az IOE nemzetközi beágyazottságát, a globális üzleti közösségben betöltött szerepét. Számunkra különösen fontos a szervezet által a kkv-k érdekében végzett munka, ennek a vállalkozói körnek az érdekei ugyanis gyakran a nemzetközi színtéren is háttérbe szorulnak.

– Melyek voltak a konferencia vezető témái?

– Kihívásokban sajnos nincs hiány. A vállalkozásoknak az energiaválság és az infláció mellett egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is meg kell küzdeniük. A konferencia résztvevőinek beszámolója alapján a vállalkozások problémái Kazahsztántól Írországig nagyon hasonlóak: a cégek egymás elől halásszák el a munkavállalókat, miközben a meglévő alkalmazottaknak egyre nagyobb inflációs nyomás alatt kell versenyképes kereseteket biztosítani. Nem véletlen, hogy a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás szempontjai a budapesti rendezvényen is előtérbe kerültek.

– Az év utolsó hónapjaiban sok országban folynak bértárgyalások, amelyeknek a tétje az idén jóval nagyobbnak tűnik…

– A konferencián sok olyan szervezet képviselői jelen voltak, amelyek hazájuk minimálbér-tárgyalásain a munkáltatói oldalt képviselik. Több érdekes kezdeményezés szóba került, Németországban például javaslatként felmerült, hogy az inflációt követő béremelések terhét ne egyedül a foglalkoztatók viseljék, hanem az munkabérek adóterheinek csökkentésével az állam is vegye ki a részét. Kérdés persze, hogy a sok irányból szorongatott költségvetések ezt képesek-e kigazdálkodni.

– A konferencia programja alapján idén kiemelt figyelmet kapott a közép-ázsiai régió.

– Budapesten mutatkozott be a kazah, a kirgiz és a grúz tagszervezet. Ezek az IOE viszonylag új – néhány éve csatlakozott – tagjai, amelyek sok támogatást kapnak a nemzetközi szervezetektől, köztük az ILO-tól, valamint az egyes országoktól. Németország például külön projekt keretében segíti a közép-ázsiai munkaadókat képviselő szervezeteket.

– Milyen benyomásokkal távoztak a résztvevők a magyar fővárosból?

– Csak egy példát idéznék: Renate Hornung-Draus, aki a német munkaadói szövetség Gazdasági és Nemzetközi kapcsolatokért feleős igazgatója, egyben az ILO munkaadói elnökhelyettese az egyik legjobb konferenciának nevezte, amelyen részt vett, ami – több évtizedes szakmai pályafutását figyelembe véve – nem kis szó. Az alelnök a professzionális szervezés mellett külön kiemelte a szívélyes légkört és a csoportszellemet, amelyre közel három évnyi „szociális távolságtartás” után már mindenkinek igen nagy szüksége volt.