Budai kastély 2 milliárdért, családi ház 555 millióért

2019. 10. 03., 14:45

Az elhelyezkedéssel szemben sokszor azért kelnek el méregdrágán ingatlanok, mert „megfizethetetlen” a panorámájuk.

Magánkórház, irodaház, cégközpont, szálloda és magániskola céljára is alkalmas lehet az a romantikus kastély, amelyet 2 milliárd forintért árulnak a GDN Ingatlanhálózat kínálatában.

A II. kerületi Lipótmezőn zöld környezetben álló, pazar panorámával rendelkező ingatlan 1912-ben épült szecessziós stílusban. A kúriának a nagy belső terek, az igényes kivitelezésű tölgyfalépcsők, faburkolatok, metszett üvegbetetés ajtók és a díszített lépcsőház biztosítanak különleges megjelenést. Az ingatlanhoz tartozik két különálló 50 négyzetméteres lakás is, a 25 szobás műemléképületet műszakilag nemrég újították fel teljesen.

A legdrágább családi ház és telek

Az ingatlanhálózat kínálatában egy, a Széchenyi-hegyen álló családi ház jelenleg a legdrágább a maga nemében: 555 millió forintra tartják az értékét. A 2700 négyzetméteres parkosított telken lévő házban két lakást alakítottak ki, mindkettő külön bejárattal, önálló fűtéssel rendelkezik. A pince részen négy autó befogadására képes garázs található, de van jacuzzi, szauna és sportszoba is.

A több mint félmilliárd forintért árult ingatlan emeleti részén négy hálószoba helyezkedik el, mindegyikhez külön erkély is tartozik, a két nagyméretű fürdőszoba káddal és zuhanyfülkével ellátott.

Nemcsak az épületek lehetne drágák Magyarországon. Törökbálinton több mint 4 milliárd forintért kínálnak egy 42 hektáros telket, ami fejlesztési területként szolgál, alig egy kilométerre az autópályától.

Agglomerációban elkelnek a több százmilliós ingatlanok

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, hogy Budapest vonzáskörzetében egyre több olyan exkluzív épület van, amit méregdrágán is megvásárolnak az emberek.

Ezek az ingatlanok jellemzően nem a lokáció miatt vonzóak, sokkal inkább a panoráma, a Duna közelsége, vagy valamilyen sajátos tényezőnek köszönhetően. A főváros környékén vannak kirívóan magas árak, de ezek a házak mégis keresettek, mert sokan inkább kiköltöznek Budapestről” – fogalmazott a szakember.

Gadanecz Zoltán hozzátette: soha nem gondolták volna például, hogy a XVI. kerületben lesz 160 millió forintért ingatlan, de van, és meg is veszik.

„Ha valaki megszerette a környezetet és képes megadni érte a pénzt, akkor meg is teszi. Ezt álmunkban sem gondoltuk volna néhány évvel ezelőtt, akkor sokkal valószínűbb volt, hogy ezek a házak az akkori ár negyedét fogják érni, vagy annyit sem” – tette hozzá az ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS