Bezárta a NAV a dunántúli számlagyár-konzorciumot

2022. 08. 25., 11:22

Milliárdos tételben gyártotta a fiktív számlákat az a bűnszervezet, amelyre országos akcióban csapott le a NAV. A számlákat felhasználó társaságok közel 2 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

A dunántúli bűnszervezet egy többszintű, valótlan tartalmú számlák kiállítására specializálódott céghálót hozott létre. A társaságok valós tevékenységet nem végeztek, élükre strómanokat ültettek. Jutalék fejében építőipari vállalkozásoknak gyártották a valótlan bizonylatokat, amelyekkel megbízóik csökkentették áfájukat. Ezzel a módszerrel csaknem 2 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

A NAV nyomozói országos akcióban számolták fel a bűnszervezetet. IT-szakemberek, revizorok, járőrök, valamint a MERKUR bevetési egység támogatásával és Harley, a NAV bankjegykereső kutyájának segítségével 42 helyszínen kutattak: ingatlanokat, bankszámlákat, követeléseket zároltak, gépkocsikat, hajókat, nagy értékű kerékpárokat, ékszereket és órákat foglaltak le több mint 4 milliárd forint értékben.

A nyomozók 19 személyt állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, közülük 7 főt őrizetbe is vettek. A Tatabányai Járásbíróság a bűnismétlés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt elrendelte az őrizetbe vett gyanúsítottak letartóztatását. A NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS