Bértárgyalások: a kormány háttérinformációira vár a VOSZ

Bértárgyalások: a kormány háttérinformációira vár a VOSZ
2022. 10. 21., 12:53

A VOSZ várja a kormányzat háttérinformációit a bértárgyalások következő, október végi fordulója előtt – mondta Perlusz László, a Szövetség főtitkára.

„A bértárgyalásokat segítve eddig évről évre adott háttérinformációkat a kormány. Most a Technológiai és Ipari Minisztériumtól, valamint a Pénzügyminisztériumtól várják a jelenlegi helyzetet bemutató statisztikai adatokat, és azt: hogyan áll a bérezési rendszer a különböző ágazatokban” – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az ATV Start című műsorában október 19-én.

A VOSZ tárgyalói azt is tudni szeretnék, hogy jövőre milyen makroadatokkal, inflációnövekedéssel számol a kormány. Ezekre ugyanis mindenképp szükség van, hogy a realitások talaján tárgyalhassanak a 2023-as minimálbérről és garantált bérminimumról.

Perlusz László megjegyezte: Az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldalnak egyelőre nincsenek „oldal véleményei”, ezért konkrét számról még nem lehet beszélni. Jelenleg az sem világos, hogy a kormánynak melyek az elképzelései.

Igaz, elhangzott már, hogy minimum 16 százalékos minimálbér növekedésre lenne szükség. Ezzel kapcsolatban a főtitkár elmondta: „a 16 százalék az idei évre igaz, mert ennyire várható az éves infláció mértéke. Idén Magyarországon a gazdasági növekedés 4 százalék lehet, mindez kiinduló alap lehet a jövő évi értékekhez. A 2022-es év nagyjából egyensúlyban van, a fő kérdés, hogy 2023-ra milyen számok lehetnek igazak”.

Idén a kormánynak volt mozgástere, hogy a munkaadói és munkavállalói járulékok egy részét, illetve adót csökkentsen. Az ehhez kapcsolódó GDP-növekedést is figyelembe véve tudta a vállalkozói szektor a közel 20 százalékos minimálbér-emelést támogatni. Az is fontos, hogy a 2022-öt megelőző 5 évben jelentős volt a gazdasági növekedés idehaza. Ilyen környezetben a vállalkozások képesek voltak kitermelni a „bérfelzárkóztatáshoz” szükséges többletet, miközben az infláció jóval alacsonyabb volt a minimálbér növekedésénél.

„A munkaadói oldal akkor tud kétszámjegyű bérfejlesztést teljesíteni, ha további bérteher csökkentést kap” – hangsúlyozta a főtitkár.

Erre már csak azért is szükség van, mert jövőre vélhetően Magyarországon is megtörik a gazdasági növekedés lendülete, ahogy szinte az egész világon. Az MNB 2023-ra például 0,5-1,5 százalék közötti gazdasági növekedést prognosztizál.

„Ha a munkadók jelentősen megemelik a béreket, akkor a személyi jövedelem adónál is jelentősen nő az állam adóbevétele, valamint a nyugdíjkassza szintén hízni fog. Az emberek nagy része a megemelt bérükből többet költenek majd, így az áfa-bevétel ugyancsak nő. Vagyis: a kormány számára várhatóan lesz mozgástér 2023-ban is” – összegzett Perlusz László.

(Fotó: ATV)

Az ATV műsorát IDE KATTINTVA nézheti meg.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS