A VOSZ várja a kormányzat háttérinformációit a bértárgyalások következő, október végi fordulója előtt – mondta Perlusz László, a Szövetség főtitkára.
„A bértárgyalásokat segítve eddig évről évre adott háttérinformációkat a kormány. Most a Technológiai és Ipari Minisztériumtól, valamint a Pénzügyminisztériumtól várják a jelenlegi helyzetet bemutató statisztikai adatokat, és azt: hogyan áll a bérezési rendszer a különböző ágazatokban” – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az ATV Start című műsorában október 19-én.
A VOSZ tárgyalói azt is tudni szeretnék, hogy jövőre milyen makroadatokkal, inflációnövekedéssel számol a kormány. Ezekre ugyanis mindenképp szükség van, hogy a realitások talaján tárgyalhassanak a 2023-as minimálbérről és garantált bérminimumról.
Perlusz László megjegyezte: Az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldalnak egyelőre nincsenek „oldal véleményei”, ezért konkrét számról még nem lehet beszélni. Jelenleg az sem világos, hogy a kormánynak melyek az elképzelései.
Igaz, elhangzott már, hogy minimum 16 százalékos minimálbér növekedésre lenne szükség. Ezzel kapcsolatban a főtitkár elmondta: „a 16 százalék az idei évre igaz, mert ennyire várható az éves infláció mértéke. Idén Magyarországon a gazdasági növekedés 4 százalék lehet, mindez kiinduló alap lehet a jövő évi értékekhez. A 2022-es év nagyjából egyensúlyban van, a fő kérdés, hogy 2023-ra milyen számok lehetnek igazak”.
Idén a kormánynak volt mozgástere, hogy a munkaadói és munkavállalói járulékok egy részét, illetve adót csökkentsen. Az ehhez kapcsolódó GDP-növekedést is figyelembe véve tudta a vállalkozói szektor a közel 20 százalékos minimálbér-emelést támogatni. Az is fontos, hogy a 2022-öt megelőző 5 évben jelentős volt a gazdasági növekedés idehaza. Ilyen környezetben a vállalkozások képesek voltak kitermelni a „bérfelzárkóztatáshoz” szükséges többletet, miközben az infláció jóval alacsonyabb volt a minimálbér növekedésénél.
„A munkaadói oldal akkor tud kétszámjegyű bérfejlesztést teljesíteni, ha további bérteher csökkentést kap” – hangsúlyozta a főtitkár.
Erre már csak azért is szükség van, mert jövőre vélhetően Magyarországon is megtörik a gazdasági növekedés lendülete, ahogy szinte az egész világon. Az MNB 2023-ra például 0,5-1,5 százalék közötti gazdasági növekedést prognosztizál.
„Ha a munkadók jelentősen megemelik a béreket, akkor a személyi jövedelem adónál is jelentősen nő az állam adóbevétele, valamint a nyugdíjkassza szintén hízni fog. Az emberek nagy része a megemelt bérükből többet költenek majd, így az áfa-bevétel ugyancsak nő. Vagyis: a kormány számára várhatóan lesz mozgástér 2023-ban is” – összegzett Perlusz László.
(Fotó: ATV)
Az ATV műsorát IDE KATTINTVA nézheti meg.
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.
