Bértárgyalások: a kormány háttérinformációira vár a VOSZ

Bértárgyalások: a kormány háttérinformációira vár a VOSZ
2022. 10. 21., 12:53

A VOSZ várja a kormányzat háttérinformációit a bértárgyalások következő, október végi fordulója előtt – mondta Perlusz László, a Szövetség főtitkára.

„A bértárgyalásokat segítve eddig évről évre adott háttérinformációkat a kormány. Most a Technológiai és Ipari Minisztériumtól, valamint a Pénzügyminisztériumtól várják a jelenlegi helyzetet bemutató statisztikai adatokat, és azt: hogyan áll a bérezési rendszer a különböző ágazatokban” – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az ATV Start című műsorában október 19-én.

A VOSZ tárgyalói azt is tudni szeretnék, hogy jövőre milyen makroadatokkal, inflációnövekedéssel számol a kormány. Ezekre ugyanis mindenképp szükség van, hogy a realitások talaján tárgyalhassanak a 2023-as minimálbérről és garantált bérminimumról.

Perlusz László megjegyezte: Az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldalnak egyelőre nincsenek „oldal véleményei”, ezért konkrét számról még nem lehet beszélni. Jelenleg az sem világos, hogy a kormánynak melyek az elképzelései.

Igaz, elhangzott már, hogy minimum 16 százalékos minimálbér növekedésre lenne szükség. Ezzel kapcsolatban a főtitkár elmondta: „a 16 százalék az idei évre igaz, mert ennyire várható az éves infláció mértéke. Idén Magyarországon a gazdasági növekedés 4 százalék lehet, mindez kiinduló alap lehet a jövő évi értékekhez. A 2022-es év nagyjából egyensúlyban van, a fő kérdés, hogy 2023-ra milyen számok lehetnek igazak”.

Idén a kormánynak volt mozgástere, hogy a munkaadói és munkavállalói járulékok egy részét, illetve adót csökkentsen. Az ehhez kapcsolódó GDP-növekedést is figyelembe véve tudta a vállalkozói szektor a közel 20 százalékos minimálbér-emelést támogatni. Az is fontos, hogy a 2022-öt megelőző 5 évben jelentős volt a gazdasági növekedés idehaza. Ilyen környezetben a vállalkozások képesek voltak kitermelni a „bérfelzárkóztatáshoz” szükséges többletet, miközben az infláció jóval alacsonyabb volt a minimálbér növekedésénél.

„A munkaadói oldal akkor tud kétszámjegyű bérfejlesztést teljesíteni, ha további bérteher csökkentést kap” – hangsúlyozta a főtitkár.

Erre már csak azért is szükség van, mert jövőre vélhetően Magyarországon is megtörik a gazdasági növekedés lendülete, ahogy szinte az egész világon. Az MNB 2023-ra például 0,5-1,5 százalék közötti gazdasági növekedést prognosztizál.

„Ha a munkadók jelentősen megemelik a béreket, akkor a személyi jövedelem adónál is jelentősen nő az állam adóbevétele, valamint a nyugdíjkassza szintén hízni fog. Az emberek nagy része a megemelt bérükből többet költenek majd, így az áfa-bevétel ugyancsak nő. Vagyis: a kormány számára várhatóan lesz mozgástér 2023-ban is” – összegzett Perlusz László.

(Fotó: ATV)

Az ATV műsorát IDE KATTINTVA nézheti meg.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.
2026-10-13 22:05:00
Több mint 1500 milliárd forintnyi EU-forrás vált elérhetővé azzal, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Bizottság javaslatát a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásáról. Ezzel a döntéssel újra megnyílnak az Erasmus+ és a Horizont Európa programok a magyar diákok és kutatók előtt – tájékoztatott a kormány.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS