Aláírták, januártól 200 ezer forint a minimálbér

Aláírták, januártól 200 ezer forint a minimálbér
2021. 11. 15., 12:45

A növekedés közös magyar siker, ezért mindenkinek részesülnie kell belőle – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a bérmegállapodás aláírásakor hétfőn Budapesten.

A Karmelita kolostorban tartott eseményen a dokumentum ünnepélyes aláírásakor kifejtette: a kormányzásuk kezdetekor a legfontosabb vállalásuk az volt, hogy létrehozzanak a munkaalapú gazdaságot. Ha munka van, minden van, ez volt a kiindulópont – idézte fel Orbán Viktor.

Megjegyezte: folyamatosan csökkentik a munkát terhelő adókat, 2010 óta negyedével csökkent a munkát terhelő adók mértéke Magyarországon.

A miniszterelnök kiemelte: a minimálbér legalább háromtényezős egyenlet, vannak a munkavállalók, akik magasabb fizetést szeretnének, a munkaadók, akik meg akarják őrizni a versenyképességüket és van a kormányzat, amelynek az a kötelessége, hogy az ország pénzügyeit rendben tartsa. Ahhoz, hogy a bérek növekedjenek, a versenyképesség megmaradjon és a pénzügyek is rendben legyenek, belátásra van szükség.

Hangsúlyozta: 2010 után belátták, hogy nem ideológiai okoskodásra van szükség, hanem az emberek képviseletét kell a kormányzás középpontjába tenni és akkor megvan a közös alap, amelyről létrehozható a szakszervezetek és a munkaadók megállapodása.

A kormányfő kitért rá: van egy robosztus gazdasági növekedés, Európában az egyik legnagyobb, emögött komoly munka van. Ez a növekedés minden magyar közös sikere, ezért mindenki részesülni fog belőle, még a nyugdíjasok is.

Közölte: a garantált bérminimum 260 ezer forint lesz, a minimálbér pedig 200 ezer forint. A minimálbérrel együtt a közmunka bére is jelentős mértékben emelkedik.

Úgy fogalmazott: a munka jó dolog, feltéve, ha tisztességesen megfizetik. 2002 és 2010 között 2 százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke Magyarországon, miközben a többi V4-es országban ugyanez a mutató plusz 30 százalék volt.

Hangsúlyozta: 2010 után a legfontosabb feladat az volt, hogy szakítsanak az alacsony minimálbér gyakorlatával, segély helyett munkát kínáljanak, hogy mindenki, aki tud, dolgozhasson és a munkát ne csak erkölcsi, hanem anyagi értelemben is becsüljék meg.

Elmondta: ennek a megközelítésnek a sikerét az bizonyítja, hogy az elmúlt 12 évben összesen 172 százalékos volt a minimálbér növekedése, ez a magyar szakszervezeti mozgalom legnagyobb sikere. Az, hogy mindenki dolgozhat, a munkaadók legnagyobb sikere és hogy közben a pénzügyek, az államháztartás rendben van, a kormány sikere.

Orbán Viktor szerint minden bérmegállapodásnak a velejárója nemcsak a minimálbérek emelkedése, hanem a munkáltatókat terhelő adók és járulékok csökkentése is. Ha csökkentik az adókat, akkor a vállalkozók ezt a pénzt a munkásoknak adhatják, több marad a vállalkozásoknál, ezért több maradhat a családoknál.

Úgy vélte, ebből a pénzből újabb munkahelyek és emelkedő fizetések lesznek, amelyek végső soron tovább növelik a gazdasági teljesítményt. Az egész mostani munkaalapú gazdaságnak az archimédeszi pontja a versenyképességet javítani tudó adórendszer, az adócsökkentésekkel teremtették meg a lehetőségét annak, hogy minden évben arról beszélhessenek, hogy mennyivel tudják emelni a béreket.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormány szövetséget ajánlott a szakszervezeteknek és a munkaadóknak, "a cselekvés szövetségét ajánlottuk a munka világának". A minimálbér és a garantált bérminimum emelése felfelé hajtja az átlagbéreket is, ezért a mai hír nemcsak a minimálbérből és a garantált bérminimumból élőknek jó hír, hanem mindenkinek, aki dolgozik.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta: rendkívüli eredményeket értek el az elmúlt időben, mert a magyarok nem segélyből, hanem munkából akarnak megélni. A járvány alatt is értek el eredményeket, úgy tűnik, a kormány intézkedései működnek, a magyar gazdaság ismét a legjobban teljesítők között van – mutatott rá. Hozzátette: a foglalkoztatottság is kiheverte a válságot.

Megjegyezte: a magyar munkanélküliségi ráta a legalacsonyabbak között van az EU-ban.

Közölte: a bérek 2010 óta folyamatosan emelkednek, ebben a járványhelyzet sem okozott törést. Jelentős igény mutatkozott a legkisebb fizetések emelésére, a minmálbér emelését az emberek is támogatják. Azt mondta: ezzel a dolgozók megbecsültségéről szóló intézkedéssel a gazdaság növekedéséből még jobban részesülhetnek a magyar családok. A foglalkoztatók megfelelő ellentételezését pedig az adóterhek csökkentése szolgálja.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: fontos volt a minimálbér emelése azért is, hogy ne szakadjon le túlságosan az átlagkeresettől. Ha van érdemi egyeztetés, van komoly eredmény is. Közölte: minimálbérért 300 ezer ember dolgozik, a szakmunkás bérminimum 800 ezer embert érint. Kitért rá: olyan megállapodási modellt dolgoznak ki, amely kiszámítható a munkavállalóknak és a munkaadóknak is.

Rolek Ferenc, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arról beszélt, hogy optimisták ezzel a megállapodással, mert azt jelzi, hogy azzal számolnak, hogy folytatódik a gazdasági növekedés, és ki tudják gazdálkodni a növekvő béreket. (MTI)

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4), valamint Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára (b), Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke (b2), Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke (b3), Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségnek elnöke (b5), Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke (b6) és Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke (b7)

(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS