A VOSZ továbbra is segíti a családi vállalkozások generációváltását

A VOSZ továbbra is segíti a családi vállalkozások generációváltását
2024. 08. 12., 21:10

A VOSZ és a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma (KMVNF) szervezésében rendezték meg a Vállalkozások határok nélkül a Kárpát-medencében című konferenciát augusztus 9-én Jászberényben.

Múlt hétvégén fejeződött be a 31. Csángó Fesztivál és annak kísérő rendezvényeként a XI. Kárpát-Haza Kulturális és Gazdasági Konferencia, amelyen az egyik kiemelt téma a generációkon átívelő családi vállalkozások megtartó ereje és a női vállalkozások gazdasági, társadalmi szerepvállalása volt.

A konferenciát Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. A kultúra fontosságát hangsúlyozva kijelentette: „felelősséggel tartozunk magunknak, a családnak és a nemzetünknek”.

A Magyarországon bejegyzett mintegy ötszázezer vállalkozás 70 százaléka családi kézben van. A jellemzően a rendszerváltás után munkába állt hazai cégek most érnek abba a szakaszba, hogy az alapítók átadják az üzlet vezetését. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke szerint minden szempontból az a legszerencsésebb, ha a családi cég valóban a családban marad. „Igaz, hogy a családi vállalkozást nem mindenütt viszi tovább az utód, a fiú, az unoka, de ha a fele vagy harmada folytatja a munkát, az is nagyon nagy szám. Mert ez azt jelenti, hogy ezek a családok továbbra is együtt fognak dolgozni, összetartanak” – fogalmazott előadásában Czomba Csaba, aki egyben a KMVNF elnöke. Hozzátette: a VOSZ továbbra is minden tőle telhető segítséget megad a hazai és külhoni magyar vállalkozásoknak ahhoz, hogy a több évtizedes szellemi és anyagi tőkéjük családon belül maradjon.

Dr. Lits József, a VOSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke a pozitív értékrendre épülő jövőkép kialakításának fontosságát vázolta. Gláser-Katona Zsuzsanna, a VOSZ Női Vállalkozói Szekciójának társelnöke a női vállalkozások gazdasági és társadalmi szerepéről beszélt. Fekete Anikó, a VOSZ Női Vállalkozói Szekciója Szolnoki Csoportjának vezetője pedig a női vállalkozók Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei aktivitásáról számolt be.

A résztvevők arról is információkat kaptak, hogyan próbálkoznak Erdélyben a „termelőtől az asztalig” rövid élelmiszer értékesítési lánc megteremtésével. Molnár Judith, a székelyudvarhelyi kezdeményezés vezetője és tulajdonosa elmondta, hogy ma már nem csak helyi bolttal, de webshoppal is rendelkeznek. A vállalkozást EU-s pályázatokkal és jó gyakorlatok átvételével is igyekeznek erősíteni.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS