A VOSZ javaslatai az energiaválság pusztító hatásainak enyhítésére

2022. 09. 23., 11:12

„A vállalkozók értik a helyzet komolyságát, felelősen gondolkodnak és ezúttal is készek elmenni teherbíró- és működőképességük határáig, de efelett tehetetlenek és segítség nélkül védtelenek a közelgő veszedelemmel szemben, amely elsöpörheti vállalkozásukat.”

A VOSZ vállalkozói közössége üdvözli a napokban bejelentett kormányzati energia támogatási csomagot, amellyel az energiaintenzív feldolgozóipari cégek kapnak hathatós segítséget, tevékenységük fenntartásához, folytatásához és az energetikai modernizációhoz. Ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy a kialakult válság az egész magyar gazdaságot érinti és a koronavírus-válságnál is erősebben rázza meg, amely gyors, határozott és átfogó állami beavatkozás nélkül tömeges cégbezárásokhoz és munkahelyek százezreinek megszűnéséhez vezethet.

A vállalkozásoknak 6%-a működik a feldolgozóiparban, ez mintegy 55 ezer cég volt 2020-ban a KSH adatai szerin, ebből kb. 10 ezer élhetne a kedvezményekkel, amelyeket a napokban bejelentett, egyébként valóban komoly segítséget jelentő kormányzati csomag elérhet. Foglalkoztatási szempontból a feldolgozóipar 21%-ot (980 ezer foglalkoztatottat) képvisel összesen, de a fennmaradó négyötödre is figyelemmel kell lennünk, hiszen ez mintegy 3 millió 600 ezer foglalkoztatottat jelent!

A gazdasági multiplikátorok oldaláról megközelítve is indokolt a fejlődni és túlélni képes vállalkozások szektorsemleges támogatása. Szakértő partnerünk, az Egyensúly Intézet elemzésében rámutat, hogy azok az ágazatok, amelyek inkább belföldi erőforrásokra támaszkodnak, nagyobb multiplikatív hatást hoznak létre, hiszen a termelés nagyobb része marad belföldön. Ráadásul, nem csak az első szintű beszállítói-vevői kapcsolat számít, hanem a továbbiak, egészen az első termelőig. Ugyanígy, ha az ágazatok inkább belföldön értékesítenek, fontos a helyük a beszállítói láncban, hiszen fejlesztésükkel pl. egy felfelé tartó összeomlás-spirált lehet megelőzni, vagy az inflációt fékezni (ha az adott termék fogyasztói végfelhasználásba kerül). A feldolgozóipar gyengébb multiplikátorokkal rendelkezik, mint a mezőgazdaság, vagy a szolgáltatások, ezért a támogatás egy része óhatatlanul  „kifolyik a gazdaságból” (pl. a feldolgozóiparnál a magas termelési importhányad miatt áttétesen a külföldet támogatjuk). Ráadásul a feldolgozóipar energiaintenzívebb, mint a többi ágazat, ezért ha a feldolgozóipar súlya túlságosan megnő a gazdaságban, akkor az energia kitettségünk is emelkedik, ami más sérülékenységi mutatókon keresztül rontja a növekedésünket (a magasabb országkockázati felár gyengébb forintot és magasabb inflációt eredményez, mindez alacsonyabb növekedéshez vezethet). Fentiek alapján indokoltnak látjuk, hogy – a feldolgozóipar (gyártás) általunk is üdvözölt és szükségszerű támogatása mellett, az egyensúly megtartására is tekintettel - a magasabb tovagyűrűző tulajdonságokkal bíró ágazatok is támogatásban részesüljenek. A turizmus-vendéglátás pl. különösen kitett az előttünk álló hónapoknak, hiszen még kis sem lábalt a COVID sokkból. A várakozások szerint tartósan magas árkönyezet sújtja majd ezt a szektort (élelmiszerárak, energia árak), míg a feldolgozóiparban részben javulnak a globális kilátások (javultak a globális termelési láncok kilátásai, elfogadható szinten van az export megrendelés állomány).

A javasolt intézkedés-csomag forintosított nagyságát nehéz megítélni, hiszen ezek az intézkedések egymásra épülhetnek és az elért vállalkozások száma, továbbá az energiapiaci helyzet is még kérdéses, de mindenképpen ezermilliárdos nagyságrendű kell legyen ahhoz, hogy megfelelő hatást (segítséget) jelentsen a magyar vállalkozásoknak. Tudjuk, hogy ez rendkívül magas összeg, de a COVID-válság elleni védekezés is ezermilliárdokba került és ez a most kibontakozó válság még talán ennél is mélyebb és súlyosabb lehet, tehát véleményünk szerint „be kell vállalni”! Annál is inkább, mert ha nem mentjük meg a vállalkozásokat a tömeges bedőléstől, akkor ezekkel együtt foglalkoztatottak százezrei is az utcára kerülhetnek és így a költségvetés remélt bevételei sem fognak teljesülni. A jövő évi magyarországi költségvetési tervezet szerint (forrás: MNB költségvetési jelentés) a fogyasztáshoz kapcsolt adókból összesen 9200 milliárd Ft-ot vár jövőre a kormányzat, (ebből ÁFA-ból 7100 milliárd forintot), SZJA-ból közel 4000 milliárdot, szocho-ból 6300 milliárdot, a gazdálkodó szervezetek adó- és járulékbefizetései pedig több, mint 3000 milliárd Ft-ot tennének ki. Ez a több, mint 20 000 milliárdos várt bevétel fog csökkenni, ha megszűnnek a vállalkozások, a munkahelyek! Pl. egy 10%-os visszaeséssel számolva – ha a munkahelyek (munkabér-tömeg) és a fogyasztás 10%-kal csökkenne (cégbezárások, elbocsájtások miatt), akkor az közvetlenül több, mint 2000 milliárd Ft-os bevételkiesést okozna és ellehetetlenítené a jövő évi újraindulást, hiszen megszűnnek a vállalkozások és a munkahelyek! Ehelyett – a VOSZ álláspontja szerint - ezt a 2000 milliárdot most oda kell adni válságkezelésre (ld. a VOSZ alábbi javaslatcsomagját), hogy a cégek közül az alkalmazkodni és fejlődni képesek fenntartsák gazdálkodásukat, megmaradjanak a munkahelyek, amelyek így jövőre és azután is újra termelhetnek. Továbbá, ezen forrásokból a cégek energiaátállása, zöldítése, energia-függetlenítése is elindul, tehát ez nemcsak tűzoltás, de egyben beruházás a jövőbe!

A vállalkozók értik a helyzet komolyságát, felelősen gondolkodnak és ezúttal is készek elmenni teherbíró- és működőképességük határáig, de efelett tehetetlenek és segítség nélkül védtelenek a közelgő veszedelemmel szemben, amely elsöpörheti vállalkozásukat. A vállalkozói egyeztetések alapján összeállítottunk egy javaslatcsomagot az energia-válság hatásainak enyhítésére, a magyarországi cégek megsegítésére.

– Szektorsemleges vállalati rezsitámogatásra van szükség: a cégek energiaár-terhelése ne haladja meg 2021. évi energiaköltségük 3-szorosát! Számos vállalkozói visszajelzés alapján ez az a maximális szint, amely még kigazdálkodható a legtöbb, megfelelő termelékenységgel és túlélési/fejlődési potenciállal rendelkező cég számára, legyen szó akár vendéglátó, akár szolgáltató cégről.  Ezen szint felett rohamosan megnő az ellehetetlenülő vállalkozások száma.

– Minden energiaintenzív cég kapja meg a rezsitámogatást! Az energiaintenzív feldolgozóipari cégek számára bejelentett – a VOSZ által maximálisan támogatott – program kerüljön kiterjesztésre minden magyar vállalkozásra!

– Energiaár-plafon kerüljön bevezetése, amely összhangban áll a régiós energiaár-szintekkel, hogy ne kerüljenek a magyar cégek versenyhátrányba szerb, román és egyéb versenytárs országgal szemben!

– Megújuló energia beruházások engedélyezési eljárásainak azonnali gyorsítása indokolt, hiszen egy ilyen válságban nem engedhető meg, hogy hónapokig álljanak azok a kapacitások (pl. napelem-kiépítés, bővítés), amelyek már működhetnének!

– Áram-átvételi korlát (50 kW) eltörlése a napelemes (céges) kis-erőműveknél, ezzel a közepes cégek (sok esetben már megvalósult, vagy megvalósulás alatt álló) napelempark-bővítéseinek, energiaberuházásainak és energiafüggetlenségének megvalósulása előtt álló legnagyobb akadály elhárulna.

– Energiarendszer (hálózati infrastruktúra) modernizálása: a néhány nagy erőműre kialakított rendszert alkalmassá kell tenni a sok-sok kis (nap)erőmű által visszatáplált energia fogadására Mindez komoly állami beruházást jelent, de prioritásként kell ezeket kezelni, akár más beruházások halasztásával is. A transzformátor-körzetek fejlesztése, akkumulátor telepek és egyéb tárolókapacitások létrehozása fontos elemei az energia-infrastruktúra fejlesztésének és lökést adna a napelemes beruházások megvalósulásának.Energiaközösségek és a gazdasági szereplők közös energia-beruházásainak támogatása, visszatérítendő és vissza nem térítendő források biztosításával egész kistérségek gazdasági működéséhez járulhatna hozzá. Ipari parkok, mint energiaközösségek működési feltételei hosszabb távra is biztosíthatóak, ha lehetővé válik az ott működő vállalkozások közös, támogatott beruházásainak megvalósítása, a megtermelt energia közös felhasználása (akár helyi tárolókapacitások segítségével).

Közösségi napelemparkoklétrehozását is előre mutató és megfontolandó javaslatnak tartjuk:ezekbe a „befektetésekbe” bármely személy (cég, vagy akár magánszemély is) bekapcsolódhatna, „megvéve” egy bizonyos mennyiségű napelemet (vagyis termelő kapacitást) a teljes napelemparkban. Az így termelt áram bárhol az országban felhasználható (az energiahálózati forgalmi díjat mindenki kifizeti). A tagnak egy ún. „energia-folyószámlájára” jóváírásra kerülhetne a megtermelt energia (amelyet azután az energiaszámlájából levonhat); Ezzel olyanok is részt vehetnek napelem-beruházásban (zöld átállásban), akiknek nincs lehetősége önálló beruházás megvalósítására (pl. bérelt ingatlanban működő cégek, vagy lakótelepen élő magánemberek).

– Cégek szektorsemleges támogatása visszatérítendő és vissza nem térítendő forrásokkal, az energiaköltség-robbanás azonnali és hosszabb távú kezelésének alapvető fontosságú elemei. Ezekkel az egymással is kombinálható eszközökkel mind a gyors válságkezelés (energiaköltség-támogatással), mind a hosszú távú átállás (kedvezményes energiahatékonysági beruházási hitel és ilyen célú pályázati források) hatékonyan segíthető. Ahogy a COVID járvány felgyorsította a cégek digitalizációját, úgy a mai energiaválság felgyorsíthatja az átállást egy modernebb energiagazdálkodásra, amely egyben a fenntarthatóság és zöld gazdaság irányába is komoly lépéseket jelenthet. Ezek egy része már döntésre került, sőt, a Széchenyi Kártya Programban már el is indult. A lehetőségeket minél nagyobb körre ki kell terjeszteni, hogy a gazdaság egésze – minden erre nyitott vállalkozás - esélyt kapjon a válság túlélésére és a megújulásra. Minden lehetséges eszközzel támogatni kell ezeket a fejlesztéseket, hogy a jövő generációi már egy jobban működő világban élhessenek!

– Munkaerő megtartás támogatása minden rászoruló cég számára fontos kiegészítője az intézkedés-csomagnak, ahogyan a COVID-válságban is tapasztaltuk. Ilyen javaslat, hogy dolgozói cafetériába épüljön be egy „Energia-zseb”, vagy „Rezsi-zseb”, amellyel a munkáltató adómentesen támogathatja a munkavállalóját! A munkabértámogatás, adó- és járulékkönnyítés a COVID-válságban is erősen érintett ágazatokban (turizmus, vendéglátás, szolgáltatások) most is munkahelyek százezreit menthetik meg azokban a vállalkozásokban, amelyek a téli hónapokban leállásra kényszerülnek. Minél több munkavállaló őrzi meg a munkahelyét, annál gyorsabban és rugalmasabban indulhat újra a munka tavasszal!

– Az energiaár-képzési folyamat és a díjrendszer adekvát módosítása: javasoljuk a teljeskörű felülvizsgálatot, az energia szállítótól történő megvásárlásától a magyar felhasználónak történő átadásig annak érdekében, hogy az elhagyható költségelemek meghatározásra kerüljenek és megszüntetésükkel a magyar vállalkozások terhelése csökkenhessen. Ezen belül kérjük a rendszerhasználati díjak (visszajelzések szerint akár 3,5-szeres) áremelésének mérséklését. Minden vállalkozás takarékoskodni próbál az energiával, viszont tagjaink azt jelezték, hogy a szerződött, de el nem fogyasztott (megtakarított) energiamennyiség után kötbérfizetési kötelezettségük támad. Ez ebben a válságos energia-helyzetben nyilván kontraproduktív, de erkölcsileg is elfogadhatatlan! Koordinált energiaár-előrejelzés és szabályozott energiakereskedelem növelné a költségalakulás kiszámíthatóságát és átláthatóbbá tenné a piaci energiaár-képzést is.

– Rendszeres, intézményesített párbeszéd a kormányzat és a versenygazdaság szereplői között: a koronavírus-válság elejétől működött egy állandó érdekegyeztetési fórum, amely példás gyorsasággal tudott információkat szolgáltatni a piaci viszonyok változásáról és gyorsan reagált a kedvezőtlen folyamatokra, hogy a kormányzat hatékonyan avatkozhasson be a szabályozásba.  A mostani helyzetben is indokoltnak tartjuk ennek az operatív testületnek az újraindítását, amely segítheti a gazdasági döntéshozókat, hogy gyors és a lehető legjobb döntéseket hozzák meg, hiszen minden nap számít!

Rengeteg vállalkozás – a feldolgozóiparon kívül, az építőipar és a szolgáltatások számos terülte (pl. a kereskedelem, turizmus-vendéglátás) is – súlyosan érintett az energiaköltség-robbanásban. Ezek a szektorok adják a GDP és a foglalkoztatás jelentős részét és hatékony segítség nélkül tömeges leállások várhatóak, amely súlyos nemzetgazdasági visszaesést okozhat.

Ebben a helyzetben a lehető leghatékonyabb intézkedéseket kell minél hamarabb meghozni, amelyben a VOSZ vállalkozói közössége a korábbiakhoz hasonlóan, konstruktív partner lesz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 11. 30., 16:10
Küldetésünk alapja, hogy a létrehozott üzleti kultúra utánunk is fennmarad. Ezt bontjuk le 5 éves periódusokra, melyeket éves terveken keresztül valósítunk meg – mondta az Üzletemnek Avidor András nemzetközi franchise és networking szakértő, a BNI Magyarország vezetője.
2022-12-05 20:13:26
Abban vagyunk érdekeltek, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások és termelők a következő időszakban is hatékony, jövedelmező tevékenységet végezhessenek – fogalmazott Feldman Zsolt az Axiál Kft. új, bajai szervízműhelyének átadóján.
2022-12-05 15:13:56
Az energiaárak rendkívüli növekedése, a rekordmagas infláció és az általános gazdasági bizonytalanság szinte minden szektoron nyomot hagy. Míg a munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalni jelentős változásokat, kérdés, hogy ez meddig maradhat így.
2022-12-05 14:13:00
December 2-án az EU három intézménye és több mint 500 európai polgár közösen értékelte az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeképp hozott intézkedéseket.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS