A VOSZ is csatlakozott a TOP Plusz gazdaságfejlesztő programhoz Szabolcsban

A VOSZ is csatlakozott a TOP Plusz gazdaságfejlesztő programhoz Szabolcsban
2023. 03. 01., 17:49

Új munkahelyek létrejöttét, a vármegye gazdaságának fejlesztését célozza az az együttműködési program, amelyre konzorciumi partnerként Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye önkormányzata és a vármegyei kormányhivatal 7 milliárd 450 millió forintos uniós támogatást nyert el a TOP Plusz keretében. A programhoz a VOSZ is csatlakozott.

A projekt széleskörű összefogásra épül, az erről szóló megállapodás keddi aláírásakor nem csak a konzorcium tagjai, valamint Nyíregyháza önkormányzata, hanem az együttműködési partnerek képviselői is jelen voltak a városháza Krúdy-termében. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét Czomba Csaba társelnök, vármegyei elnök képviselte – írja a szon.hu.

„A vármegye foglalkoztatásának fellendítéséhez elengedhetetlen a vállalkozások munkaerőigényeire alapozva a munkaerő kereslet és kínálat összehangolása. A hatékony és eredményes foglalkoztatásösztönzéshez azonban szükség van egy széles körű és irányított információáramlásra, támogatásokra és képzésekre, a munkavállalói mobilitásra, az álláskereső, jelenleg inaktív személyek munkaerőpiaci jelenlétének erősítésére” – mondta Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke.

A konzorciumvezető szervezet elnöke kiemelte, hogy az egyik legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogy azokat is bevonják a foglalkoztatásba, akik eddig soha nem jelentek meg a munkaerőpiacon, nem regisztrált álláskeresők. „Azt látjuk, a vármegyében is bizonyoson területeken jelen van a munkaerőhiány, a foglalkoztatóknak szüksége van munkaerőre. Az inaktívak felkutatása nem új feladat, a foglalkoztatási paktumokban korábban is nagy hangsúlyt helyeztünk erre, s már tapasztaljuk, egyre többen olyan érdeklődő van, aki korábban nem akart a munka világába belépni, ezért fontos ezt folytatni” – hangsúlyozta az elnök, a konzorcium vezetője.

Az önkormányzat a projektben kiemelt figyelmet fordít a helyi termékek és szolgáltatások fejlesztésére, a befektetésösztönzésre. A vármegyei kormányhivatal pedig a munkaerőpiaci programokért, a célcsoportképzésekért, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyújtásáért lesz felelős.

„A projektnek nagyon fontos eleme a támogatott foglalkoztatás, hogy a munkáltatók számára olyan pénzügyi támogatást nyújtson, amelynek segítségével jóval olcsóbban és kedvezményesebben tud munkaerőt foglalkoztatni” – mondta Román István, a vármegyei kormányhivatalt vezető főispán. „Azt láttuk az elmúlt években, hogy az ilyen típusú foglalkoztatási programok segítenek a gazdasági szereplőknek, hogy azt a munkát, amit szeretnének ellátni, vagy a létszámot bővíteni, könnyebben meg tudják tenni. A vállalkozások egy része támogatások nélkül sokkal nehezebben lennének képesek bővülni. A vármegye foglalkoztatási helyeztét érdemben képes javítani az a 7,5 milliárd forint, ami az elkövetkezendő 7 évben a rendelkezésünkre áll.”

A foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési együttműködés a teljes megyét lefedi, a közös munka alapját jelentő megállapodás aláírásán 14 szervezet képviselője volt jelen – többek között a Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Nyíregyházi Egyetem, a Nyíregyházi, Mátészalkai és Kisvárdai Szakképzési Centrum, az Agrárszakképzési Centrum, az ÉFOÉSZ vármegyei szervezete.

„Vármegyei jogú városként kiemelt feladatként határoztuk meg a gazdaságfejlesztést, befektetésösztönzést, új munkahelyek teremtését és megtartását, melyhez háromszor pályáztunk sikeresen mintegy 4 milliárd forintra. Jelenleg is vannak még futó projektjeink, most pedig olyan összefogás jön létre, amely garancia arra, hogy amit elkezdtünk, az tovább tudjuk folytatni. A befektetők szempontjából talán a legfontosabb kérdés, van-e elegendő és megfelelően képzett szakember a térségben” – mondta dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.

(Fotó: Dodó Ferenc)

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS