A lakáspiacot is megcélozhatják a magyar kkv-k

2022. 02. 28., 13:33

Január közepétől újabb 100 milliárd forintra pályázhattak a kis- és középvállalkozások a GINOP Plusz keretében, amelynek célja a cégek termelékenységének növelése, szervezeti megújulásának támogatása. A pályázaton elnyert összeget nemcsak technológiafejlesztésre, hanem infrastrukturális és ingatlan beruházásokra is fordíthatják. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint ez jelentősen fellendítheti majd a keresletet, az irodák mellett a lakások iránt is érezhetően emelkedhet majd az érdeklődés.

A Technológiaváltó támogatási programban 2022-ig 1700-nál is több vállalkozás kapott, több mint 210 milliárd forint támogatást, január közepén pedig újabb 100 milliárd forintra lehetett benyújtani pályázatot, melynek célja a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése, technológiai és szervezeti megújulásának elősegítése.

A pályázat nemcsak a vállalkozások technológiai fejlesztéseit, az infokommunikációs eszközök beszerzését fejlesztését az üzleti felhő alapú szolgáltatások igénybevételét, támogatja, hanem az infrastrukturális és ingatlan beruházásokat is, amely a teljes ingatlanpiacra élénkítő hatást gyakorolhat a következő hónapokban.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint eddig is léteztek olyan pályázati lehetőségek, melyekkel az irodavásárlást, iroda típusú ingatlanok vételét segítették elő. Ezek komoly népszerűségnek örvendenek a vállalkozások körében, ezért gyorsan kifutnak, hatásuk a piaci statisztikában is jól látszik.

„Egy-egy ilyen pályázat jelentősen fellendíti a keresletet, a vállalkozók egyébként is jobban odafigyelnek az átlagembereknél, hogy milyen lehetőségeik vannak, megragadnak minden esélyt a költségoptimalizált fejlesztésekre. Előfordul olyan is, hogy valaki adott esetben lakást vásárol, melynek az egyik szobáját alakítja ki irodának” – magyarázta a szakember.

Felhívta ugyanakkor rá a figyelmet, hogy a pályázatoknak jellemzően komoly feltételei vannak, a céget sok esetben arra az ingatlanba kell bejegyeztetni, amelyet megvásárolt.

Gadanecz Zoltán elmondta: a pályázaton nyertes vállalkozások keresleti oldalon biztosan hamar megjelennek majd a piacon, mivel vásárolniuk kell. Ezt egyébként jellemzően ingatlanosok segítségével teszik meg, és indokolt is a szakember igénybevétele, mert a finanszírozás is más, mint egy hétköznapi adás-vételnél.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány miatt számos cég home office-ra, hibrid munkavégzésre állt át, és ez visszavetette valamelyest az irodák iránti keresletet. Bár a pandémia előtti szintre nem tér vissza az irodapiac, érezhetően egyre több helyen kell bejárni dolgozni.

A GINOP Plusz keretében kiírt pályázat kedvezményezettjei azok a legalább 3 főt foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel. Olyan, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók és egyéni cégek pályázhatnak, amelyek nem tartoznak a KATA hatálya alá.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS