A határokon túli magyar vállalkozókkal is együttműködik a VOSZ

A határokon túli magyar vállalkozókkal is együttműködik a VOSZ
2023. 11. 30., 19:10

A Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma megalapításának 4. évfordulója alkalmából rendezett elnökségi ülést csütörtökön Budapesten.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöksége 2019. döntött a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fórumának megalakításáról (KMVNF). A fórum konzultációs közösség kíván lenni, tiszteletben tartva az abban részt vevő vállalkozói szervezetek önállóságát és az érintett országok törvényeit.

Célunk a Kárpát-medencei gazdasági térség létrehozásában való aktív közreműködés, a magyar vállalkozások közötti új üzleti kapcsolatok kialakítása, a meglévő kapcsolatok szorosabbra fűzése, közös gyártás, közös fellépés harmadik piacokon, valamint közös részvétel az uniós pályázatokon – mondta Czomba Csaba, a KMVNF elnöke, a VOSZ társelnöke.

A Fórumhoz eddig 22 határon túli vállalkozói szövetség csatlakozott, az első sorban magyar munkaerőt foglalkoztató tagvállalatok létszáma jelenleg 6337.

Eppel János, a VOSZ elnöke úgy értékelte, hogy a VOSZ-nak komoly értékei vannak, van jövőképük az érdekképviselet, a szolgáltatás és a vállalkozásfejlesztés terén. Kiemelte: önkéntes a tagság, elengedhetetlen a VOSZ függetlensége, ugyanakkor a szervezet munkájának aktivitásán jelentősen javítani kell.

„Fejre állt világban kell felnőni az új feladatokhoz, jól kell tájékozódni, hogy képesek legyünk újrapozícionálni magunkat. Válságkezelő képességünk jobb az európai átlagnál, a magyar vállalkozások ütésállóak” – fogalmazott az elnök, aki a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programját a szövetség legerősebb szolgáltatásának nevezte.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó felidézte, hogy a rendszerváltást követően, a privatizáció következtében a magyar gazdaság rendkívül kitetté vált. Ezért helyes volt abba az irányba elindulni, hogy a gazdaságot ne kizárólag a multinacionális vállalatok, hanem a legtöbb embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások is meghatározzák. Célként jelölte meg, hogy a regionális kooperációkkal a térség gazdaságainak kitettsége minimalizálódjon, mert így könnyebben lehet átvészelni a válságidőszakokat.

Szili Katalin emlékeztetett, hogy a VOSZ kezdeményezésére az Országgyűlés arról döntött: minden év december első pénteke a Magyar Vállalkozások Napja, mert „illendő fejet hajtani a gazdaságot a vállukon cipelők előtt”. A szülőföldön boldogulás és gyarapodás segítését prioritásnak tekinti a kormány. „A megújuló Európának különösen fontos a közép-kelet-európai régió megerősödése, a hálózatosodásban a Kárpát-medence élen jár, a KMVNF munkájának is köszönhetően. Európa megújulása a Kárpát-medencéből indulhat el” – fogalmazott.

A felvételen Czomba Csaba, Szili Katalin és Eppel János.

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS