A határokon túli magyar vállalkozókkal is együttműködik a VOSZ

A határokon túli magyar vállalkozókkal is együttműködik a VOSZ
2023. 11. 30., 19:10

A Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma megalapításának 4. évfordulója alkalmából rendezett elnökségi ülést csütörtökön Budapesten.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöksége 2019. döntött a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fórumának megalakításáról (KMVNF). A fórum konzultációs közösség kíván lenni, tiszteletben tartva az abban részt vevő vállalkozói szervezetek önállóságát és az érintett országok törvényeit.

Célunk a Kárpát-medencei gazdasági térség létrehozásában való aktív közreműködés, a magyar vállalkozások közötti új üzleti kapcsolatok kialakítása, a meglévő kapcsolatok szorosabbra fűzése, közös gyártás, közös fellépés harmadik piacokon, valamint közös részvétel az uniós pályázatokon – mondta Czomba Csaba, a KMVNF elnöke, a VOSZ társelnöke.

A Fórumhoz eddig 22 határon túli vállalkozói szövetség csatlakozott, az első sorban magyar munkaerőt foglalkoztató tagvállalatok létszáma jelenleg 6337.

Eppel János, a VOSZ elnöke úgy értékelte, hogy a VOSZ-nak komoly értékei vannak, van jövőképük az érdekképviselet, a szolgáltatás és a vállalkozásfejlesztés terén. Kiemelte: önkéntes a tagság, elengedhetetlen a VOSZ függetlensége, ugyanakkor a szervezet munkájának aktivitásán jelentősen javítani kell.

„Fejre állt világban kell felnőni az új feladatokhoz, jól kell tájékozódni, hogy képesek legyünk újrapozícionálni magunkat. Válságkezelő képességünk jobb az európai átlagnál, a magyar vállalkozások ütésállóak” – fogalmazott az elnök, aki a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programját a szövetség legerősebb szolgáltatásának nevezte.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó felidézte, hogy a rendszerváltást követően, a privatizáció következtében a magyar gazdaság rendkívül kitetté vált. Ezért helyes volt abba az irányba elindulni, hogy a gazdaságot ne kizárólag a multinacionális vállalatok, hanem a legtöbb embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások is meghatározzák. Célként jelölte meg, hogy a regionális kooperációkkal a térség gazdaságainak kitettsége minimalizálódjon, mert így könnyebben lehet átvészelni a válságidőszakokat.

Szili Katalin emlékeztetett, hogy a VOSZ kezdeményezésére az Országgyűlés arról döntött: minden év december első pénteke a Magyar Vállalkozások Napja, mert „illendő fejet hajtani a gazdaságot a vállukon cipelők előtt”. A szülőföldön boldogulás és gyarapodás segítését prioritásnak tekinti a kormány. „A megújuló Európának különösen fontos a közép-kelet-európai régió megerősödése, a hálózatosodásban a Kárpát-medence élen jár, a KMVNF munkájának is köszönhetően. Európa megújulása a Kárpát-medencéből indulhat el” – fogalmazott.

A felvételen Czomba Csaba, Szili Katalin és Eppel János.

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS