A határokon túli magyar vállalkozókkal is együttműködik a VOSZ

A határokon túli magyar vállalkozókkal is együttműködik a VOSZ
2023. 11. 30., 19:10

A Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma megalapításának 4. évfordulója alkalmából rendezett elnökségi ülést csütörtökön Budapesten.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöksége 2019. döntött a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fórumának megalakításáról (KMVNF). A fórum konzultációs közösség kíván lenni, tiszteletben tartva az abban részt vevő vállalkozói szervezetek önállóságát és az érintett országok törvényeit.

Célunk a Kárpát-medencei gazdasági térség létrehozásában való aktív közreműködés, a magyar vállalkozások közötti új üzleti kapcsolatok kialakítása, a meglévő kapcsolatok szorosabbra fűzése, közös gyártás, közös fellépés harmadik piacokon, valamint közös részvétel az uniós pályázatokon – mondta Czomba Csaba, a KMVNF elnöke, a VOSZ társelnöke.

A Fórumhoz eddig 22 határon túli vállalkozói szövetség csatlakozott, az első sorban magyar munkaerőt foglalkoztató tagvállalatok létszáma jelenleg 6337.

Eppel János, a VOSZ elnöke úgy értékelte, hogy a VOSZ-nak komoly értékei vannak, van jövőképük az érdekképviselet, a szolgáltatás és a vállalkozásfejlesztés terén. Kiemelte: önkéntes a tagság, elengedhetetlen a VOSZ függetlensége, ugyanakkor a szervezet munkájának aktivitásán jelentősen javítani kell.

„Fejre állt világban kell felnőni az új feladatokhoz, jól kell tájékozódni, hogy képesek legyünk újrapozícionálni magunkat. Válságkezelő képességünk jobb az európai átlagnál, a magyar vállalkozások ütésállóak” – fogalmazott az elnök, aki a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Programját a szövetség legerősebb szolgáltatásának nevezte.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó felidézte, hogy a rendszerváltást követően, a privatizáció következtében a magyar gazdaság rendkívül kitetté vált. Ezért helyes volt abba az irányba elindulni, hogy a gazdaságot ne kizárólag a multinacionális vállalatok, hanem a legtöbb embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások is meghatározzák. Célként jelölte meg, hogy a regionális kooperációkkal a térség gazdaságainak kitettsége minimalizálódjon, mert így könnyebben lehet átvészelni a válságidőszakokat.

Szili Katalin emlékeztetett, hogy a VOSZ kezdeményezésére az Országgyűlés arról döntött: minden év december első pénteke a Magyar Vállalkozások Napja, mert „illendő fejet hajtani a gazdaságot a vállukon cipelők előtt”. A szülőföldön boldogulás és gyarapodás segítését prioritásnak tekinti a kormány. „A megújuló Európának különösen fontos a közép-kelet-európai régió megerősödése, a hálózatosodásban a Kárpát-medence élen jár, a KMVNF munkájának is köszönhetően. Európa megújulása a Kárpát-medencéből indulhat el” – fogalmazott.

A felvételen Czomba Csaba, Szili Katalin és Eppel János.

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS