400 millió forintot csalt el a fővárosból irányított észak-alföldi számlagyár

400 millió forintot csalt el a fővárosból irányított észak-alföldi számlagyár
2022. 12. 20., 14:13

A karácsonyt biztosan rács mögött tölti az autóalkatrészeket forgalmazó fővárosi ügyvezető, aki egy észak-alföldi számlagyáras bűnbandával szövetkezve 400 millió forint áfát csalt el fiktív számlákkal. A NAV munkatársai öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat már letartóztattak.

A budapesti cég Németországból szerzett be autóalkatrészeket nettó áron, amit hazai kiskereskedőknek és autószervizeknek értékesített tovább. A számlagyár a belföldi eladások utáni áfa eltüntetésében segített: felépített egy valós tevékenység nélküli, kizárólag fiktív számlák kiállítására szakosodott, strómanok vezette cégekből álló hálózatot a feladatra.

Az észak-alföldi nyomozók a banda felszámolására szervezett akcióban járőrök, informatikusok és a MERKUR Bevetési Egység támogatásával több helyszínen kutattak bizonyítékok után. Több mint 100 millió forint értékben zároltak bankszámlákat és ingatlanokat, valamint foglaltak le készpénzt. Az egyik ingatlanban 350 engedély nélküli lőszert is találtak, így a rendőrséget értesítve a banda ellen lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés miatt is nyomozás indult.

A NAV üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. A szervezet irányítói – ha bűnösségük bebizonyosodik – akár tízéves szabadságvesztésre is számíthatnak. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS