Öt kérdés az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatban

2019. 05. 07., 14:44

A Munka törvénykönyve 2019. április 26-tól hatályos módosítása érintette a bűnügyi személyes adatok munkáltató általi kezelését is. A gyakorlatban máris több kérdés felmerült, ezeket a Rátkai Ügyvédi Iroda tekintette át.

1. Kötelező-e erkölcsi bizonyítványt kérni a jelentkezőtől?

Általános jelleggel az erkölcsi bizonyítvány megkövetelését nem írja elő a törvény – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda Munkajogi blogjának friss bejegyzésében. A Munka törvénykönyve egy esetben teszi ezt nélkülözhetetlenné: ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató szeretne munkavállalót felvenni, meg kell győződnie arról, hogy a jelentkező nem-e szerepel a bűntettesek nyilvántartásában valamely (a törvényben meghatározott) bűncselekmény (például emberölés, szemérem elleni erőszak, kiskorú veszélyeztetése, stb.) elkövetése miatt. Ilyen esetben a munkaviszony létrejötte előtt – a Munka törvénykönyve felhatalmazása alapján – kérnie kell az erkölcsi bizonyítványt.

Más tevékenységgel rendelkező munkáltatók számára csak lehetőség az erkölcsi bizonyítvány kérése, a törvényben meghatározottak szerint.

2. Milyen esetekben kérhető erkölcsi bizonyítvány?

A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a munkáltató által meghatározott, a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltétel nem áll-e fenn egy adott munkakör kapcsán.

Ha ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató határoz meg, az csak a törvényben nevesített esetekben lehetséges. Ennek megfelelően a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok (ilyen lehet például az üzleti titok) vagy törvény által védett érdek (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez; a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez; nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő érdek) sérelmének veszélyével járna.

Bár a napi gyakorlat még kialakulóban van, nézzünk néhány példát. Ha a betöltendő munkakörben a leendő munkavállaló üzleti titkokról dönt (például ő dönt majd az üzleti stratégiáról vagy a beszerzési partnerekről) vagy jelentős vagyoni érték felett rendelkezik (például kizárólagos utalványozási joga lesz), úgy vélhetőleg elfogadott lesz az erkölcsi bizonyítvány kérése. Akkor is elfogadható ez (álláspontunk szerint), ha például gyógyszergyári alapanyagok, netán veszélyes hulladék őrzését kell a leendő munkavállalónak munkaköre alapján végeznie. Fontos, hogy mindig az „adott munkakör” tekintetében vizsgálható az erkölcsi bizonyítvány bekérésének jogszerűsége: bár a legtöbb munkáltatónak lehetnek üzleti titkai vagy jelentős vagyoni érdekei, nem feltétlenül minden munkakörben van reális esély arra, hogy a munkavállaló ezekhez hozzáférhetne.

3. Mi az erkölcsi bizonyítvány kérésének további követelménye?

Ha az erkölcsi bizonyítvány kérése nem törvényen alapul (ld. 1. pont), hanem a munkáltató határoz meg a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételeket, úgy az ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt, továbbá a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen és írásban kell meghatároznia – azaz az utólagosan kidolgozott feltételendszer nem felel meg a törvénynek.

Fontos, hogy ezt a munkáltatónak írásban kell megtennie, azaz vagy átadja az érintett jelentkezőnek (vagy munkavállalónak) azon szempontokat, hogy mi az erkölcsi bizonyítvány kérésének a fentiek szerinti indoka, illetve milyen feltételekkel kezeli ezen bűnügyi személyes adatokat; vagy pedig e tájékoztatást a munkáltatónál helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszi: például e-mailban kiküldi vagy feltölti az intranetre.

4. Csak jelentkezőtől kérhető erkölcsi bizonyítvány vagy meglévő munkavállalótól is?

A Munka törvénykönyve a bűnügyi személyes adat kezelését nem korlátozza kizárólag az állásra jelentkezőkre, az kérhető meglévő munkavállalótól is, azonban kizárólag a fentiek szerint: azaz, elsőként meg kell határozni a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételeket és az adatok kezelésének feltételeit és erről tájékoztatást kell adni (ld. 3. pont). További feltétel, hogy az adott munkakör tekintetében legyenek a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételek irányadóak.

5. Megtagadható-e az erkölcsi bizonyítvány átadása?

Ha a munkáltató minden fenti feltételt betart, de az állásra jelentkező nem kívánja az erkölcsi bizonyítványt átadni (erre joga van), úgy a munkáltató vélhetőleg nem fog a jelentkezővel munkaviszonyt létesíteni.

Ha már meglévő munkavállalóról van szó – azaz a munkáltató már a munkaviszony alatt kéri az erkölcsi bizonyítványt és azt a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni -, akár a további foglalkoztatás ellehetetlenüléséről is beszélhetünk; természetesen csak akkor, ha az adott munkakör tekintetében fennállnak a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételek és erről a munkáltató előzetesen tájékoztatást adott. Azaz nem használható az erkölcsi bizonyítvány öncélú, a törvénynek nem megfelelő bekérése arra, hogy valamely munkavállalót a munkáltató eltávolítson.

A fentiek nem minősülnek jogi tanácsadásnak és nem feltétlenül tükrözik a jövőbeni hatósági, bírósági gyakorlatot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 01. 21., 16:10
„Nem, éppen ellenkezőleg. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy a vendégmunkások alkalmazásával több beruházás valósul meg és ezzel több (és jobb) munkahely jön létre a magyar munkavállalók számára! Ha viszont adminisztratív korlátozó intézkedésekkel tovább szűkül a vendégmunkások alkalmazásának a lehetősége, akkor magyar munkahelyek tömege veszhet el!” – A VOSZ szakértőinek cikke.
2025. 01. 22., 19:15
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.
2025-01-22 20:10:34
Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) hosszú ideje közkedvelt megoldás a magyar kis- és középvállalkozások körében. Azonban a 2025. február 1-jén életbe lépő változások jelentős hatással lesznek az EFO költségeire, ami számos vállalkozót arra késztethet, hogy alternatív megoldásokat keressen. Dorner Attila, a szövetkezeti foglalkoztatás szakértője, arról beszélt, miért van szükség új stratégiákra, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.
2025-01-22 09:10:00
Növekvő tranzakciószámokkal, erősödő kereslettel és emelkedő árakkal zárta a 2024-es évet a fővárosi agglomeráció ingatlanpiaca, ahol 10 százalékos drágulást követően 652 ezer forint lett az ingatlanokért kért átlag négyzetméterenként, míg az otthonteremtés költsége 18 százalékos növekedés után 70 millió forint körül alakult.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 01. 17., 08:20
epizód: 2025 / 2   |   hossz: 24:49
A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. Nem mindegy azonban, hogy mikor és hogyan nyilatkoznak erről a dolgozók, miközben a munkáltatóknak is érdemes odafigyelni az ezzel kapcsolatos változásokra. A legfontosabb tudnivalókról Honyek Pétert, a PwC Magyarország személyi jövedelemadóval foglalkozó területének igazgatóját kérdeztük.
Az amerikai vállalat éppen Budapesten nyitott irodát, hogy a magyar fővárosból kiindulva Európában és Ázsiában is terjessze a forradalmi alumínium-újrahasznosító technológiáját. Az Austin AI Europe a kontinens klímacéljai felé lökdösi mindazokat a gyártókat, akik nem csak a szén-dioxid-kibocsátást, hanem a költségeket is visszafognák – közvetlenül hulladékból származó, azonnal feldolgozható alumínium újrahasznosításával. A részben vagy egészben a timföldgyártást is kiváltó megoldást a cég hazai munkatársai, Demmer Dóra és Cholnoky Miklós mutatták be a BizniszPlusznak. Ismerje meg közelebbről a fenntartható alumíniumgyártás úttörő rendszerét, amely Magyarországról folytatja útját a világhír felé!
2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.

  Rovathírek: GUSTO

A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.