Öt kérdés az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatban

2019. 05. 07., 14:44

A Munka törvénykönyve 2019. április 26-tól hatályos módosítása érintette a bűnügyi személyes adatok munkáltató általi kezelését is. A gyakorlatban máris több kérdés felmerült, ezeket a Rátkai Ügyvédi Iroda tekintette át.

1. Kötelező-e erkölcsi bizonyítványt kérni a jelentkezőtől?

Általános jelleggel az erkölcsi bizonyítvány megkövetelését nem írja elő a törvény – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda Munkajogi blogjának friss bejegyzésében. A Munka törvénykönyve egy esetben teszi ezt nélkülözhetetlenné: ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató szeretne munkavállalót felvenni, meg kell győződnie arról, hogy a jelentkező nem-e szerepel a bűntettesek nyilvántartásában valamely (a törvényben meghatározott) bűncselekmény (például emberölés, szemérem elleni erőszak, kiskorú veszélyeztetése, stb.) elkövetése miatt. Ilyen esetben a munkaviszony létrejötte előtt – a Munka törvénykönyve felhatalmazása alapján – kérnie kell az erkölcsi bizonyítványt.

Más tevékenységgel rendelkező munkáltatók számára csak lehetőség az erkölcsi bizonyítvány kérése, a törvényben meghatározottak szerint.

2. Milyen esetekben kérhető erkölcsi bizonyítvány?

A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a munkáltató által meghatározott, a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltétel nem áll-e fenn egy adott munkakör kapcsán.

Ha ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató határoz meg, az csak a törvényben nevesített esetekben lehetséges. Ennek megfelelően a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok (ilyen lehet például az üzleti titok) vagy törvény által védett érdek (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez; a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez; nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő érdek) sérelmének veszélyével járna.

Bár a napi gyakorlat még kialakulóban van, nézzünk néhány példát. Ha a betöltendő munkakörben a leendő munkavállaló üzleti titkokról dönt (például ő dönt majd az üzleti stratégiáról vagy a beszerzési partnerekről) vagy jelentős vagyoni érték felett rendelkezik (például kizárólagos utalványozási joga lesz), úgy vélhetőleg elfogadott lesz az erkölcsi bizonyítvány kérése. Akkor is elfogadható ez (álláspontunk szerint), ha például gyógyszergyári alapanyagok, netán veszélyes hulladék őrzését kell a leendő munkavállalónak munkaköre alapján végeznie. Fontos, hogy mindig az „adott munkakör” tekintetében vizsgálható az erkölcsi bizonyítvány bekérésének jogszerűsége: bár a legtöbb munkáltatónak lehetnek üzleti titkai vagy jelentős vagyoni érdekei, nem feltétlenül minden munkakörben van reális esély arra, hogy a munkavállaló ezekhez hozzáférhetne.

3. Mi az erkölcsi bizonyítvány kérésének további követelménye?

Ha az erkölcsi bizonyítvány kérése nem törvényen alapul (ld. 1. pont), hanem a munkáltató határoz meg a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételeket, úgy az ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt, továbbá a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen és írásban kell meghatároznia – azaz az utólagosan kidolgozott feltételendszer nem felel meg a törvénynek.

Fontos, hogy ezt a munkáltatónak írásban kell megtennie, azaz vagy átadja az érintett jelentkezőnek (vagy munkavállalónak) azon szempontokat, hogy mi az erkölcsi bizonyítvány kérésének a fentiek szerinti indoka, illetve milyen feltételekkel kezeli ezen bűnügyi személyes adatokat; vagy pedig e tájékoztatást a munkáltatónál helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszi: például e-mailban kiküldi vagy feltölti az intranetre.

4. Csak jelentkezőtől kérhető erkölcsi bizonyítvány vagy meglévő munkavállalótól is?

A Munka törvénykönyve a bűnügyi személyes adat kezelését nem korlátozza kizárólag az állásra jelentkezőkre, az kérhető meglévő munkavállalótól is, azonban kizárólag a fentiek szerint: azaz, elsőként meg kell határozni a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételeket és az adatok kezelésének feltételeit és erről tájékoztatást kell adni (ld. 3. pont). További feltétel, hogy az adott munkakör tekintetében legyenek a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételek irányadóak.

5. Megtagadható-e az erkölcsi bizonyítvány átadása?

Ha a munkáltató minden fenti feltételt betart, de az állásra jelentkező nem kívánja az erkölcsi bizonyítványt átadni (erre joga van), úgy a munkáltató vélhetőleg nem fog a jelentkezővel munkaviszonyt létesíteni.

Ha már meglévő munkavállalóról van szó – azaz a munkáltató már a munkaviszony alatt kéri az erkölcsi bizonyítványt és azt a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni -, akár a további foglalkoztatás ellehetetlenüléséről is beszélhetünk; természetesen csak akkor, ha az adott munkakör tekintetében fennállnak a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételek és erről a munkáltató előzetesen tájékoztatást adott. Azaz nem használható az erkölcsi bizonyítvány öncélú, a törvénynek nem megfelelő bekérése arra, hogy valamely munkavállalót a munkáltató eltávolítson.

A fentiek nem minősülnek jogi tanácsadásnak és nem feltétlenül tükrözik a jövőbeni hatósági, bírósági gyakorlatot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-12 21:10:35
Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a FIVOSZ hétfői HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésen keresték a választ arra, hogy milyen az ideális munkahely 2024-ben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS