Öt kérdés az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatban

2019. 05. 07., 14:44

A Munka törvénykönyve 2019. április 26-tól hatályos módosítása érintette a bűnügyi személyes adatok munkáltató általi kezelését is. A gyakorlatban máris több kérdés felmerült, ezeket a Rátkai Ügyvédi Iroda tekintette át.

1. Kötelező-e erkölcsi bizonyítványt kérni a jelentkezőtől?

Általános jelleggel az erkölcsi bizonyítvány megkövetelését nem írja elő a törvény – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda Munkajogi blogjának friss bejegyzésében. A Munka törvénykönyve egy esetben teszi ezt nélkülözhetetlenné: ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató szeretne munkavállalót felvenni, meg kell győződnie arról, hogy a jelentkező nem-e szerepel a bűntettesek nyilvántartásában valamely (a törvényben meghatározott) bűncselekmény (például emberölés, szemérem elleni erőszak, kiskorú veszélyeztetése, stb.) elkövetése miatt. Ilyen esetben a munkaviszony létrejötte előtt – a Munka törvénykönyve felhatalmazása alapján – kérnie kell az erkölcsi bizonyítványt.

Más tevékenységgel rendelkező munkáltatók számára csak lehetőség az erkölcsi bizonyítvány kérése, a törvényben meghatározottak szerint.

2. Milyen esetekben kérhető erkölcsi bizonyítvány?

A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a munkáltató által meghatározott, a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltétel nem áll-e fenn egy adott munkakör kapcsán.

Ha ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató határoz meg, az csak a törvényben nevesített esetekben lehetséges. Ennek megfelelően a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok (ilyen lehet például az üzleti titok) vagy törvény által védett érdek (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez; a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez; nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő érdek) sérelmének veszélyével járna.

Bár a napi gyakorlat még kialakulóban van, nézzünk néhány példát. Ha a betöltendő munkakörben a leendő munkavállaló üzleti titkokról dönt (például ő dönt majd az üzleti stratégiáról vagy a beszerzési partnerekről) vagy jelentős vagyoni érték felett rendelkezik (például kizárólagos utalványozási joga lesz), úgy vélhetőleg elfogadott lesz az erkölcsi bizonyítvány kérése. Akkor is elfogadható ez (álláspontunk szerint), ha például gyógyszergyári alapanyagok, netán veszélyes hulladék őrzését kell a leendő munkavállalónak munkaköre alapján végeznie. Fontos, hogy mindig az „adott munkakör” tekintetében vizsgálható az erkölcsi bizonyítvány bekérésének jogszerűsége: bár a legtöbb munkáltatónak lehetnek üzleti titkai vagy jelentős vagyoni érdekei, nem feltétlenül minden munkakörben van reális esély arra, hogy a munkavállaló ezekhez hozzáférhetne.

3. Mi az erkölcsi bizonyítvány kérésének további követelménye?

Ha az erkölcsi bizonyítvány kérése nem törvényen alapul (ld. 1. pont), hanem a munkáltató határoz meg a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételeket, úgy az ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt, továbbá a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen és írásban kell meghatároznia – azaz az utólagosan kidolgozott feltételendszer nem felel meg a törvénynek.

Fontos, hogy ezt a munkáltatónak írásban kell megtennie, azaz vagy átadja az érintett jelentkezőnek (vagy munkavállalónak) azon szempontokat, hogy mi az erkölcsi bizonyítvány kérésének a fentiek szerinti indoka, illetve milyen feltételekkel kezeli ezen bűnügyi személyes adatokat; vagy pedig e tájékoztatást a munkáltatónál helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszi: például e-mailban kiküldi vagy feltölti az intranetre.

4. Csak jelentkezőtől kérhető erkölcsi bizonyítvány vagy meglévő munkavállalótól is?

A Munka törvénykönyve a bűnügyi személyes adat kezelését nem korlátozza kizárólag az állásra jelentkezőkre, az kérhető meglévő munkavállalótól is, azonban kizárólag a fentiek szerint: azaz, elsőként meg kell határozni a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételeket és az adatok kezelésének feltételeit és erről tájékoztatást kell adni (ld. 3. pont). További feltétel, hogy az adott munkakör tekintetében legyenek a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételek irányadóak.

5. Megtagadható-e az erkölcsi bizonyítvány átadása?

Ha a munkáltató minden fenti feltételt betart, de az állásra jelentkező nem kívánja az erkölcsi bizonyítványt átadni (erre joga van), úgy a munkáltató vélhetőleg nem fog a jelentkezővel munkaviszonyt létesíteni.

Ha már meglévő munkavállalóról van szó – azaz a munkáltató már a munkaviszony alatt kéri az erkölcsi bizonyítványt és azt a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni -, akár a további foglalkoztatás ellehetetlenüléséről is beszélhetünk; természetesen csak akkor, ha az adott munkakör tekintetében fennállnak a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételek és erről a munkáltató előzetesen tájékoztatást adott. Azaz nem használható az erkölcsi bizonyítvány öncélú, a törvénynek nem megfelelő bekérése arra, hogy valamely munkavállalót a munkáltató eltávolítson.

A fentiek nem minősülnek jogi tanácsadásnak és nem feltétlenül tükrözik a jövőbeni hatósági, bírósági gyakorlatot.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 06. 28., 09:27
A KSH–ingatlan.com-lakbérindex legissebb adatai szerint 2022 májusában az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal nőttek a lakbérek; a kínálati díjak országosan és Budapesten egyaránt 21 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét.
2022. 06. 29., 11:27
Előrehozott keresletet generált az mkkv-szektor finanszírozásában a rendkívül kedvező feltételekkel kínált Széchenyi GO konstrukciók kivezetése. Az első félévben tapasztalt roham miatt átmenetileg csökkenhet a kereslet a hitelek iránt. Az Erste Bank várakozása szerint azonban a júliusban induló Széchényi MAX program kedvező alternatívát nyújt a vállalkozások számára, így a negyedik negyedévtől már visszarendeződésre lehet számítani.
2022-06-29 16:27:00
A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt 2022. június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak. A tűzgyújtási tilalom érvényben marad Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is.
2022-06-29 14:27:00
Negyedik pályázati felhívását nyitja meg a pályázatonként maximum 60 ezer eurós támogatást nyújtó Városokkal városokért nemzetközi projekt azoknak az önkormányzatoknak és önkormányzati társulásoknak, akik beruházási koncepciót dolgoznak ki településük fenntartható energetikai programjaira. A pályázat összesen 4 alkalommal nyújtható be, az utolsó kör szeptember 30-ával zárul.
2022-06-29 13:27:00
A parlament előtt lévő törvényjavaslat értelmében a pénzügyi szolgáltató – a számlatulajdonos eredménytelen felhívását követően történhet meg két hónapos felmondási határidővel – felmondhatja a szerződést.
2022-06-29 12:27:00
A kihívások korát éljük, a háborús válságban stabilitásra van szükség, a kormány ezért erősíti az ország önellátó képességét, az egyensúlyi mutatókat és a családok védelmét. A cél az, hogy Magyarország a saját lábán állva, megerősödve jöjjön ki a válságból – jelentette ki Varga Mihály a Molar Chemicals Kft. beruházásának átadó ünnepségén, a pest megyei Halásztelken.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS