Öt kérdés az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatban

1. Kötelező-e erkölcsi bizonyítványt kérni a jelentkezőtől?

Általános jelleggel az erkölcsi bizonyítvány megkövetelését nem írja elő a törvény – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda Munkajogi blogjának friss bejegyzésében. A Munka törvénykönyve egy esetben teszi ezt nélkülözhetetlenné: ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató szeretne munkavállalót felvenni, meg kell győződnie arról, hogy a jelentkező nem-e szerepel a bűntettesek nyilvántartásában valamely (a törvényben meghatározott) bűncselekmény (például emberölés, szemérem elleni erőszak, kiskorú veszélyeztetése, stb.) elkövetése miatt. Ilyen esetben a munkaviszony létrejötte előtt – a Munka törvénykönyve felhatalmazása alapján – kérnie kell az erkölcsi bizonyítványt.

Más tevékenységgel rendelkező munkáltatók számára csak lehetőség az erkölcsi bizonyítvány kérése, a törvényben meghatározottak szerint.

2. Milyen esetekben kérhető erkölcsi bizonyítvány?

A Munka törvénykönyve alapján a munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a munkáltató által meghatározott, a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltétel nem áll-e fenn egy adott munkakör kapcsán.

Ha ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató határoz meg, az csak a törvényben nevesített esetekben lehetséges. Ennek megfelelően a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok (ilyen lehet például az üzleti titok) vagy törvény által védett érdek (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez; a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez; nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő érdek) sérelmének veszélyével járna.

Bár a napi gyakorlat még kialakulóban van, nézzünk néhány példát. Ha a betöltendő munkakörben a leendő munkavállaló üzleti titkokról dönt (például ő dönt majd az üzleti stratégiáról vagy a beszerzési partnerekről) vagy jelentős vagyoni érték felett rendelkezik (például kizárólagos utalványozási joga lesz), úgy vélhetőleg elfogadott lesz az erkölcsi bizonyítvány kérése. Akkor is elfogadható ez (álláspontunk szerint), ha például gyógyszergyári alapanyagok, netán veszélyes hulladék őrzését kell a leendő munkavállalónak munkaköre alapján végeznie. Fontos, hogy mindig az „adott munkakör” tekintetében vizsgálható az erkölcsi bizonyítvány bekérésének jogszerűsége: bár a legtöbb munkáltatónak lehetnek üzleti titkai vagy jelentős vagyoni érdekei, nem feltétlenül minden munkakörben van reális esély arra, hogy a munkavállaló ezekhez hozzáférhetne.

3. Mi az erkölcsi bizonyítvány kérésének további követelménye?

Ha az erkölcsi bizonyítvány kérése nem törvényen alapul (ld. 1. pont), hanem a munkáltató határoz meg a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételeket, úgy az ilyen korlátozó vagy kizáró feltételt, továbbá a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen és írásban kell meghatároznia – azaz az utólagosan kidolgozott feltételendszer nem felel meg a törvénynek.

Fontos, hogy ezt a munkáltatónak írásban kell megtennie, azaz vagy átadja az érintett jelentkezőnek (vagy munkavállalónak) azon szempontokat, hogy mi az erkölcsi bizonyítvány kérésének a fentiek szerinti indoka, illetve milyen feltételekkel kezeli ezen bűnügyi személyes adatokat; vagy pedig e tájékoztatást a munkáltatónál helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszi: például e-mailban kiküldi vagy feltölti az intranetre.

4. Csak jelentkezőtől kérhető erkölcsi bizonyítvány vagy meglévő munkavállalótól is?

A Munka törvénykönyve a bűnügyi személyes adat kezelését nem korlátozza kizárólag az állásra jelentkezőkre, az kérhető meglévő munkavállalótól is, azonban kizárólag a fentiek szerint: azaz, elsőként meg kell határozni a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételeket és az adatok kezelésének feltételeit és erről tájékoztatást kell adni (ld. 3. pont). További feltétel, hogy az adott munkakör tekintetében legyenek a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételek irányadóak.

5. Megtagadható-e az erkölcsi bizonyítvány átadása?

Ha a munkáltató minden fenti feltételt betart, de az állásra jelentkező nem kívánja az erkölcsi bizonyítványt átadni (erre joga van), úgy a munkáltató vélhetőleg nem fog a jelentkezővel munkaviszonyt létesíteni.

Ha már meglévő munkavállalóról van szó – azaz a munkáltató már a munkaviszony alatt kéri az erkölcsi bizonyítványt és azt a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni -, akár a további foglalkoztatás ellehetetlenüléséről is beszélhetünk; természetesen csak akkor, ha az adott munkakör tekintetében fennállnak a foglalkoztatást korlátozó vagy kizáró feltételek és erről a munkáltató előzetesen tájékoztatást adott. Azaz nem használható az erkölcsi bizonyítvány öncélú, a törvénynek nem megfelelő bekérése arra, hogy valamely munkavállalót a munkáltató eltávolítson.

A fentiek nem minősülnek jogi tanácsadásnak és nem feltétlenül tükrözik a jövőbeni hatósági, bírósági gyakorlatot.