„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” – mondja az ismert dal. Igen ám, de munka közben is szükség van időnként egy kis pihenőre, szusszanásra. Mennyi szünet jár munka közben? Hogyan szól erről a Munka Törvénykönyve? Melyek a munkaközi szünet legfontosabb szabályai? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Mi pontosan a munkaközi szünet?
A munkaközi szünet tulajdonképpen a legrövidebb pihenőidő, amiről a Munka Törvénykönyve rendelkezik – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A munkaközi szünet nem más, mint a munkavégzés rövidebb időre történő megszakítása abból a célból, hogy a munkavállaló pihenni tudjon. Ezalatt a dolgozónak nincs munkavégzési kötelezettsége.
Úgy is mondhatjuk, hogy ez a munkavégzés közbe beiktatott „én idő”. Ez a munkavállaló ideje saját magára.
Mennyi pihenés jár munka közben?
A munkaközi szünet mértékét a törvény szabályozza.
Főszabály szerint a dolgozó részére
A munkaidő tartamánál nem csupán a rendes munkaidőt kell figyelembe venni, de a túlórát is.
Nézzük meg egy példán! Ha dolgozó csak 4 órát dolgozik egy nap, akkor számára nem jár munkaközi szünet. Ha eredetileg 4 órát dolgozott volna, de túlórát rendelnek el, így aznap összesen 7 órát kell dolgoznia, akkor már jár neki a 20 perces pihenő. Ha viszont több, mint 9 órát kell dolgoznia, akkor összesen 45 perc szünetre jogosult, hiszen jár neki a 6 óra utáni 20 perc és további 25 perc is.
A főszabály szerinti szünet mértéke a minimum, annál kevesebb nem lehet. Több azonban bizonyos esetekben és meghatározott mértékig igen. Ezt azonban nem egyedül a munkáltató dönti, döntheti el. A munkavállalóval kötött megállapodás vagy a kollektív szerződés alapján van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet legfeljebb 60 perc legyen. Vagyis több órás ebédidőre senki ne számítson, de az elképzelhető, hogy ne 20 perc alatt kelljen az ebédet „belapátolni”.
A fiataloknak több pihenő jár
A fiatal munkavállalókat jobban védik a szabályok. Ez nem csupán a munkaközi szünet esetén van így. Fiatal munkavállalónak minősül az, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Nekik
jár.
Beleszámít a munkaközi szünet a munkaidőbe?
Mivel a munkaközi szünet a dolgozó „én ideje”, amikor nem köteles a munkáltató rendelkezésére állni, és munkát végezni, így az bizony nem számít bele a munkaidőbe. Tehát például az ebédidő nem a munkaidő része. Ez a főszabály, de annak nincs akadálya, hogy a felek megállapodása alapján a munkaidőbe a szünet is beleszámítson.
Van azonban olyan munka közbeni „pihenés”, ami mindenképpen a munkaidő részét képezi. Ezek más jogszabályok által előírt kötelező pihenőidők, melyet be kell iktatni munkavégzés közben. Ilyen például a képernyő előtti munkavégzésnél előírt kötelező pihenő.
Hogyan adható ki a munkaközi szünet?
„A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni” – mondja ki a törvény.
Arra tehát nincs lehetőség, hogy a munkáltató a munka végeztével adja ki a pihenőt.
A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató döntése alapján több részletben kapja meg a pihenőidőt a dolgozó. A kiadott szünetek közül azonban az egyiknek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.