Mennyi szünet jár munka közben?

2021. 05. 07., 11:30

„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” – mondja az ismert dal. Igen ám, de munka közben is szükség van időnként egy kis pihenőre, szusszanásra. Mennyi szünet jár munka közben? Hogyan szól erről a Munka Törvénykönyve? Melyek a munkaközi szünet legfontosabb szabályai? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi pontosan a munkaközi szünet?

A munkaközi szünet tulajdonképpen a legrövidebb pihenőidő, amiről a Munka Törvénykönyve rendelkezik – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A munkaközi szünet nem más, mint a munkavégzés rövidebb időre történő megszakítása abból a célból, hogy a munkavállaló pihenni tudjon. Ezalatt a dolgozónak nincs munkavégzési kötelezettsége.

Úgy is mondhatjuk, hogy ez a munkavégzés közbe beiktatott „én idő”. Ez a munkavállaló ideje saját magára.

Mennyi pihenés jár munka közben?

A munkaközi szünet mértékét a törvény szabályozza.

Főszabály szerint a dolgozó részére

  • 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a munkaideje a 6 órát meghaladja,
  • ha a munkaidő több, mint 9 óra, akkor további 25 perc pihenés jár a munkavállalónak.

A munkaidő tartamánál nem csupán a rendes munkaidőt kell figyelembe venni, de a túlórát is.

Nézzük meg egy példán! Ha dolgozó csak 4 órát dolgozik egy nap, akkor számára nem jár munkaközi szünet. Ha eredetileg 4 órát dolgozott volna, de túlórát rendelnek el, így aznap összesen 7 órát kell dolgoznia, akkor már jár neki a 20 perces pihenő. Ha viszont több, mint 9 órát kell dolgoznia, akkor összesen 45 perc szünetre jogosult, hiszen jár neki a 6 óra utáni 20 perc és további 25 perc is.

A főszabály szerinti szünet mértéke a minimum, annál kevesebb nem lehet. Több azonban bizonyos esetekben és meghatározott mértékig igen. Ezt azonban nem egyedül a munkáltató dönti, döntheti el. A munkavállalóval kötött megállapodás vagy a kollektív szerződés alapján van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet legfeljebb 60 perc legyen. Vagyis több órás ebédidőre senki ne számítson, de az elképzelhető, hogy ne 20 perc alatt kelljen az ebédet „belapátolni”.

A fiataloknak több pihenő jár

A fiatal munkavállalókat jobban védik a szabályok. Ez nem csupán a munkaközi szünet esetén van így. Fiatal munkavállalónak minősül az, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Nekik

  • 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc,
  • 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 45 perc munkaközi szünet

jár.

Beleszámít a munkaközi szünet a munkaidőbe?

Mivel a munkaközi szünet a dolgozó „én ideje”, amikor nem köteles a munkáltató rendelkezésére állni, és munkát végezni, így az bizony nem számít bele a munkaidőbe. Tehát például az ebédidő nem a munkaidő része. Ez a főszabály, de annak nincs akadálya, hogy a felek megállapodása alapján a munkaidőbe a szünet is beleszámítson.

Van azonban olyan munka közbeni „pihenés”, ami mindenképpen a munkaidő részét képezi. Ezek más jogszabályok által előírt kötelező pihenőidők, melyet be kell iktatni munkavégzés közben. Ilyen például a képernyő előtti munkavégzésnél előírt kötelező pihenő.

Hogyan adható ki a munkaközi szünet?

„A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni” – mondja ki a törvény.

Arra tehát nincs lehetőség, hogy a munkáltató a munka végeztével adja ki a pihenőt.

A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató döntése alapján több részletben kapja meg a pihenőidőt a dolgozó. A kiadott szünetek közül azonban az egyiknek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS