Mennyi szünet jár munka közben?

2021. 05. 07., 11:30

„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” – mondja az ismert dal. Igen ám, de munka közben is szükség van időnként egy kis pihenőre, szusszanásra. Mennyi szünet jár munka közben? Hogyan szól erről a Munka Törvénykönyve? Melyek a munkaközi szünet legfontosabb szabályai? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi pontosan a munkaközi szünet?

A munkaközi szünet tulajdonképpen a legrövidebb pihenőidő, amiről a Munka Törvénykönyve rendelkezik – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A munkaközi szünet nem más, mint a munkavégzés rövidebb időre történő megszakítása abból a célból, hogy a munkavállaló pihenni tudjon. Ezalatt a dolgozónak nincs munkavégzési kötelezettsége.

Úgy is mondhatjuk, hogy ez a munkavégzés közbe beiktatott „én idő”. Ez a munkavállaló ideje saját magára.

Mennyi pihenés jár munka közben?

A munkaközi szünet mértékét a törvény szabályozza.

Főszabály szerint a dolgozó részére

  • 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a munkaideje a 6 órát meghaladja,
  • ha a munkaidő több, mint 9 óra, akkor további 25 perc pihenés jár a munkavállalónak.

A munkaidő tartamánál nem csupán a rendes munkaidőt kell figyelembe venni, de a túlórát is.

Nézzük meg egy példán! Ha dolgozó csak 4 órát dolgozik egy nap, akkor számára nem jár munkaközi szünet. Ha eredetileg 4 órát dolgozott volna, de túlórát rendelnek el, így aznap összesen 7 órát kell dolgoznia, akkor már jár neki a 20 perces pihenő. Ha viszont több, mint 9 órát kell dolgoznia, akkor összesen 45 perc szünetre jogosult, hiszen jár neki a 6 óra utáni 20 perc és további 25 perc is.

A főszabály szerinti szünet mértéke a minimum, annál kevesebb nem lehet. Több azonban bizonyos esetekben és meghatározott mértékig igen. Ezt azonban nem egyedül a munkáltató dönti, döntheti el. A munkavállalóval kötött megállapodás vagy a kollektív szerződés alapján van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet legfeljebb 60 perc legyen. Vagyis több órás ebédidőre senki ne számítson, de az elképzelhető, hogy ne 20 perc alatt kelljen az ebédet „belapátolni”.

A fiataloknak több pihenő jár

A fiatal munkavállalókat jobban védik a szabályok. Ez nem csupán a munkaközi szünet esetén van így. Fiatal munkavállalónak minősül az, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Nekik

  • 4,5 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc,
  • 6 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább 45 perc munkaközi szünet

jár.

Beleszámít a munkaközi szünet a munkaidőbe?

Mivel a munkaközi szünet a dolgozó „én ideje”, amikor nem köteles a munkáltató rendelkezésére állni, és munkát végezni, így az bizony nem számít bele a munkaidőbe. Tehát például az ebédidő nem a munkaidő része. Ez a főszabály, de annak nincs akadálya, hogy a felek megállapodása alapján a munkaidőbe a szünet is beleszámítson.

Van azonban olyan munka közbeni „pihenés”, ami mindenképpen a munkaidő részét képezi. Ezek más jogszabályok által előírt kötelező pihenőidők, melyet be kell iktatni munkavégzés közben. Ilyen például a képernyő előtti munkavégzésnél előírt kötelező pihenő.

Hogyan adható ki a munkaközi szünet?

„A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni” – mondja ki a törvény.

Arra tehát nincs lehetőség, hogy a munkáltató a munka végeztével adja ki a pihenőt.

A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató döntése alapján több részletben kapja meg a pihenőidőt a dolgozó. A kiadott szünetek közül azonban az egyiknek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS