2023. június 6-án a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette (T/4243. számon) a legújabb adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatot („Javaslat”), amelynek főbb pontjait a PwC Magyarország szakértői ismertetik.
Légi személyszállítást végző vállalkozókat érintő változások
A Javaslat alapján a légi személyszállítást végző vállalkozóknak (azaz azon vállalkozóknak, akik nettó árbevételének legalább 75 százaléka légi személyszállítási szolgáltatásból és az azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik az adóévben) helyi iparűzési adó telephelyet jelent az a repülőtér, ahonnan a járatai indulnak. Esetükben a nettó árbevételük részét képezi a vállalkozó Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke.
Munkaerő-kölcsönzőket érintő változások
Azon önkormányzat illetékességi területén, ahol a munkaerő-kölcsönző által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 1440 óra időtartamban munkát végeznek, a munkaerő-kölcsönzőnek telephelye keletkezik.
Változások egyedi IFRS-eket alkalmazó adózók számára
A Javaslat értelmében 2024. január 1-jétől változik és kiegészül a helyi iparűzési adóalap nettó árbevétel meghatározása azon adózói kör számára, amelyeknek a hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra és befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok szerint szükséges kiszámítania az adóalapját:
A Javaslat számos, de talán szűkebb adózói kört érintő ponton módosítja a társasági adóról szóló törvény rendelkezéseit, és például
Az eddig kormányrendeleti szinten szabályozott egyes veszélyhelyzeti rendelkezéseket törvényi szintre ülteti át a szabályozás, így a jövőben a kőolajtermékkel nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedők, valamint a külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesítő kereskedők tartósan az energiaellátók jövedelemadója alanyává válnak. Ezen kívül a tervezet rendelkezik arról, hogy a külföldről és a belföldről beszerzett kőolajtermék magyarországi értékesítéséből származó bevételi arányszámról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyre az adóalap arányos megállapíthatósága érdekében van szükség.
Személyi jövedelemadó
Számos háborús veszélyhelyzettel kapcsolatos, kormányrendeletben szabályozott előírás átkerül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe, így különösen a családi kedvezményre, a 30 év alatti anyák kedvezményére, a munkába járásra és a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok.
A tervezet módosítja a bizalmi vagyonkezelésekre és a magánalapítványokra vonatkozó szabályokat. A korábbi szabályok szerint – számos feltétel betartása mellett – lehetőség volt arra, hogy a kis összegért szerzett, magas piaci értékű vagyonelemek eladásakor felmerülő személyi jövedelemadót ne kelljen megfizetni akkor, ha a magánszemély a vagyont először bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítvány kezelésébe adta. A tervezet szerint az eddigi adómegtakarítás helyett csak az adó halasztására lesz lehetőség. Ennek érdekében a tervezet részletesen szabályozza a bizalmi vagyonkezelés, valamint a magánalapítvány felállításakor felmerülő adókötelezettséget oly módon, hogy az halasztható legyen. Ezen túl a tervezet a bizalmi vagyonkezelésből, a magánalapítványból a kedvezményezetteknek nem pénzben kiadott vagyontárgyak szerzési értékét is meghatározza annak érdekében, hogy ezen eszközöknek a magánszemély által való későbbi eladása során ne keletkezzen adóelőny. Végezetül a tervezet egy, a bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány oldalán felmerülő személyi jövedelemadó-terhet ír elő az ezen szervezetek által a kedvezményezetteknek biztosított szolgáltatásokra, például ingatlan használatára vonatkozóan.
Az új szabályok a törvény hatálybalépését követően történő vagyonrendelésekre lesznek alkalmazandóak.
Az új szabályok megteremtik az összhangot a rehabilitációs hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó szabályai között. Az új rendelkezések szerint nem csak a komplex minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén lehet majd igénybe venni a szociális hozzájárulási adó kedvezményét, hanem akkor is, ha a munkavállaló fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül.
A tervezet továbbá kiterjeszti a nem EU-s államokból Magyarországra érkező vendégmunkások részére adott nem pénzbeli juttatásokra a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget. Illetve ezen személyek után a jövőben a munkaerőpiacra lépők kedvezménye sem vehető igénybe.
2023. augusztus 1-jétől változik a pénzforgalmi szolgáltatók tranzakciós illeték szabálya. A Javaslat értelmében várhatóan a szabályozás hatálya alá fog tartozni minden pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltásközvetítési tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személy, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van. Ezzel a módosítással bővül azon külföldi személyek köre, akik potenciálisan a szabályozás hatálya alá fognak tartozni.
Továbbá a Javaslat pontosítja, hogy 10.000 forint az illetékkötelezettség felső korlátja az olyan típusú tranzakciók esetén, amelyeket 0,3 százalékos pénzügyi tranzakciós illeték terhel.
A pénzügyi tranzakciós illeték módosítással párhuzamosan, 2023. augusztus 1-jétől a tervezet átemeli az extraprofit adó szabályaiból a pénzügyi tranzakciós illeték szabályai közé az értékpapír tranzakciós illeték szabályrendszerét. A Javaslat az átemeléssel a pénzügyi tranzakciós illeték szabályaihoz igazítja az adónem hatályát, amely szerint a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző külföldi személyek akkor kerülnek a szabályozás hatálya alá, ha a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van. Ezzel párhuzamosan létrejön egy új mentességi jogcím, amely alapján nem terheli adókötelezettség azon értékpapír vételeket, amely esetében az értékpapírszámla tulajdonosa nem magyar adóügyi illetőségű személy.
A 2022 őszén megjelent adócsomag elfogadásával elkezdődött jogszabályi szinten is a digitalizáció következő mérföldkövét jelentő eNyugta intézményének bevezetése. A jelen adócsomag tovább folytatja a jogszabályi háttér előkészítését a kapcsolódó definíciók (eyugta, e-pénztárgép, nyugtatár, nyugtatár szolgáltató, vevői alkalmazás) rögzítésével. Ezen definíciók alapján (a NAV által idén tavasszal nyilvánosan is bemutatott eNyugta koncepcióval összhangban) egyelőre az látható, hogy a valós idejű adatszolgáltatás adatait egy külön nyugtatárban is gyűjteni fogják, mely nyugtatárat a NAV üzemelteti majd és ennek célja pontosan az, hogy a vevők egy alkalmazás útján el tudják érni az ide feltöltött és itt tárolt adatokat. A részletek, valamint a kapcsolódó részletszabályozás, mely miniszteri rendeletben ölt majd formát, egyelőre még várat magára.
A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékekkel kapcsolatos módosítások
A környezetvédelmi törekvésekkel és a hazai hulladékkezelési rendszer átalakításával összhangban a Javaslat módosítani kívánja az Áfa tv-t is. A jogalkotó külön fejezetet kíván szentelni az Áfa tv-ben a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adókezelésének. A speciális szabályozással érintett termékkört egy külön kormányrendeletre hivatkozással definiálja. A hivatkozott kormányrendelet egyelőre még szintén csak tervezetként érhető el, de ezen tervezet szerint kizárólag bizonyos italtermékek csomagolása lehet érintett az Áfa tv-be építendő új fejezet szabályaival.
Termékértékesítés – kizárólag a hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cég a kötelezettje
A Javaslat értelmében a naptári év végével adót kell fizetni a fentiek szerint meghatározott, vissza nem váltott termékek kapcsán (értve itt az adott naptári évben forgalomba hozott és a vissza nem váltott termékek mennyiségi különbözetét, valamint a visszaváltási díjat alapul véve). Azonban ez az adófizetési kötelezettség nem minden adózót, hanem kizárólag a hulladékgazdálkodási koncessziót nyert piaci szereplőt, a kötelező visszaváltási rendszert üzemeltető (MOHU-t, a Mol Nyrt. által alapított) gazdasági társaságot terheli majd.
Göngyöleg vagy sem az áfa rendszerében?
Már nagyobb adózói kört érinthet az a módosítási javaslat, hogy ezen termékek – figyelemmel a fenti speciális adókezelésre – nem tartoznak az alapul szolgáló termékértékesítések adóalapjába, azok után adót fizetni nem kell, tehát nem kezelhetőek klasszikus göngyölegként áfa szempontból. (Természetesen ez azt is jelenti, hogy visszaváltáskor, a betétdíj visszafizetésekor sem csökkenthető utólagosan a termékértékesítések adóalapja az egyéb betétdíjas termékek adókezelésétől eltérően.)
Az új rendelkezések - a hulladékok 2024. január 1-jével induló országos kötelező visszaváltási rendszeréhez igazodóan – jövő év elejével lépnek hatályba.
További módosítások
A Javaslat a fentieken túl számos egyéb kiegészítést, pontosítást tartalmaz, közülük néhány:
A Javaslat alapján az extraprofit adó rendeletben előírt szabályok változatlan tartalommal emelkednek törvényi szintre.
A Javaslat az extraprofit adó rendeletben előírt szabályokat változatlan tartalommal emeli be a népegészségügyi termékadó (neta) törvénybe.
A Javaslat elsősorban az extraprofit adó rendeletben előírt szabályokat emeli be a jövedéki törvénybe, beleértve a jövedéki adómértékeknek az extraprofitadó rendeletben előírt módosítását.
A korábbi változások törvényi szintre emelésén felül a Javaslat alapján 2024. január 1-jével emelkedni fog az üzemanyagok (benzin, gázolaj, petróleum) jövedéki adómértéke, illetve csökkenni fog a kereskedelmi gázolaj jogcímen (pl. közúti árufuvarozáshoz felhasznált gázolaj) visszaigényelhető jövedéki adó mértéke.
A törvényjavaslat pontosította a vámhiánynak nem minősülő eseteket, miszerint ezeknél „vámtartozás” helyett egyértelműen a „vám és egyéb terhek” összegét kellene figyelembe venni.
Továbbá, a tervezett az ügyfél jogkövető magatartásaként értékeli és mentesíti a vámigazgatási bírság alól a kiviteli árunyilatkozat áruátengedést megelőző érvénytelenítését. Ez azért indokolt, mert a kiviteli árunyilatkozatok módosítására az áruk kiléptetését megelőzően jelenleg nincs technikai lehetőség, így az árunyilatkozat esetleges hibái csak annak áruátengedést megelőző érvénytelenítésével orvosolhatóak.
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.