Kertész Domokos robottengeralattjáró fejlesztésével futott be

Kertész Domokos robottengeralattjáró fejlesztésével futott be
2021. 07. 15., 16:45

Robot tengeralattjáróval, biodegradációs rendszerrel, vakoknak és látássérülteknek segítő eszközzel és újrahasznosított esernyőkabátok ötletével nyertek 21 év alatti fiatalok az első alkalommal megrendezett Év Felfedezettje díjért folyó versenyen – közölte az esemény kommunikációjával megbízott cég csütörtökön az MTI-vel.

„Az első alkalommal megszervezett Év Felfedezettje díj a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Startup Campus által jött létre az InnoGEN Ifjúsági Program keretében azért, hogy 14-21 éves fiatalok kreatív és eredeti pályaműveit díjazza” – áll a közleményben.

Az Év Felfedezettje a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium diákja, Kertész Domokos lett, akinek robot tengeralattjárója képes a víz minőségének monitorozását valós időben, változtatható helyről elvégezni. A közönségszavazást több mint kétezer szavazattal Antal Balázs a PEstroy nevezetű projektjével nyerte, melynek keretében olyan biodegradációs rendszert igyekszik létrehozni, amelyet fel lehet használni a műanyag hulladékok semlegesítésére.

Ravasz András Zoltán a Startup Campus különdíját nyerte el társadalmilag érzékeny találmányával, amely a vakoknak és látássérülteknek is feltárja az olvasás és könyvek világát, ezzel biztosítva esélyegyenlőséget a tudomány világában.

A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) a Szakképzésfejlesztést Támogató Program keretében szakmai partnerként csatlakozott a kezdeményezéshez az Év Divatipari Felfedezettje különdíjjal azért, hogy felhívja a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét a divatipari munkákban rejlő lehetőségekre. A címet az Angster József Szakképző Iskola és Szakiskola tanulói, Biri Alexandra, Dudás Daniella és Gosztolai Szidónia vihették haza, akik esernyők újrahasznosításával hoznának létre esőkabátokat.

Az Év Felfedezettje díjra olyan 14-21 éves hazai és határon túli magyar fiatalok jelentkezhettek, akik innovatív ötletükkel a digitalizáció, művészetek, tudomány, üzlet, fenntarthatóság vagy a sport és egészség témakörében alkottak valami újat, egyedit és inspiráló példát mutatnak. A verseny során a szakmai zsűri által kiválasztott Év Felfedezettjét – mint abszolút nyertes –, valamint a közönségszavazás győztesét díjazták, akit tíz jelölt közül választottak ki.

„A legjobb tíz fiatal egytől egyig fontos társadalmi problémákra hozott ötleteket. Készült többek közt olyan böngészőbővítmény, mely az online vásárlások okozta megnövekedett környezeti terhelésre nyújt megoldást, de létrehoztak olyan robotot is, amely képes a környezetében lévő szemét detektálására képi tanulás segítségével. Egy tehetséges diákcsapat a felhívás keretében elektromos önvezető versenyautót dolgozott ki, de egy környezeti motívumokat felhasználó ruhamárka is bekerült a legjobb projektek közé. Sokan a robotika és az informatika területén alkottak újat, egy járást monitorozó eszközt és egy sportesemény kimeneteleit kiszámoló algoritmust is neveztek a felhívásra.  Olyan jelentkező is kiválasztásra került, aki a fiatalok angol szókincsét bővítené alkalmazásával” – közölték.

Az Év felfedezettje 200 ezer forint értékű utazási utalványt nyert, valamint részt vehet egy 40 ezer forint értékű online kurzuson. Emellett szakmai mentorálással és sajtómegjelenéssel támogatják. Az Év Divatipari Diáknagykövete kitüntető címet elnyerő tehetségek a nyeremények közt három korszerű technológiával felszerelt varrógéppel is gazdagodhattak összesen 300 ezer forint értékben. A közönségszavazás győztesének nyereménye egy negyvenezer forint értékű online tanfolyamon való részvétel, szakmai mentorálás és médiamegjelenési lehetőség.

Az InnoGEN Ifjúsági Program támogató partnerei a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a Hiventures, az Adria Port, a Szellemi Tulajdon Hivatala és a Széchenyi István Egyetem. Szakmai partnerként csatlakozott a Nők a Tudományban Egyesület, a Future: Hungary, a Jövőt Építők Generációja (JÉG), a Studium Generale, a Mathias Corvinus Collegium (MCC), az Erdélyi Innovációs Műhely és a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ). (MTI)

Fotó: Startup Campus
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS