Semmi sem stimmelt az ellenőrzött tűzifa-kereskedőnél

2022. 11. 03., 14:19

A NAV, a kormányhivatal fogyasztóvédelmi osztálya és a Nébih közösen ellenőrzött egy magát a közösségi médiában hirdető tüzelőanyag-kereskedőt. Mind a három hatóság szabálytalanságokat talált a vállalkozásnál, amely a bírságok mellett további vizsgálatokra is számíthat.

Az ellenőrök 2 köbméter cser és tölgy tűzifát rendeltek 81 ezer forintért, hatezer forintos fuvardíjjal. A megrendelés kiszállításakor a NAV revizorai se nyugtát, se számlát nem kaptak a vásárlásról. A bizonylat elmaradásáért 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságra is számíthat a mulasztó. 

Az eladásnál nem csak a NAV talált szabálytalanságokat: a fogyasztóvédelmi hatóság megállapította, hogy a megrendelt tűzifa minősége ugyan megfelelő, de mennyisége már nem. A kereskedő a 2 köbméter helyett a valóságban csak 1,6 köbméter tüzelőt szállított le, így 16 000 forinttal károsította meg az ügyfelet. Ezért a kormányhivatal fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A Nébih a faanyag eredetét vizsgálta. Kiderült, hogy a kereskedő nem tudja igazolni az áru származását, a fuvarnak nem volt megfelelő szállítójegye sem, ezért a tűzifa zár alá került. A vállalkozás telephelyén található nagy mennyiségű faanyag eredetigazolásával kapcsolatban az ügyfél nem volt együttműködő, ezért a Nébih további vizsgálatokat végez. 

A tapasztaltak miatt a NAV is további adóellenőrzést végez a vállalkozásnál, azért, hogy a szabálytalan gazdálkodás adózási következményeit teljeskörűen feltárja. (Nébih, NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS