Nem stimmeltek a számlaadatok, lebukott az építőipari vállalkozó

2023. 10. 27., 19:10

Maga gyártotta számlákkal és egy elhunyt személy nevében vett számlatömb bizonylataival próbált adót csalni egy építőipari vállalkozás.

A gyanús ügyletek az Online Számla rendszer adataiból kerültek felszínre. A NAV az online számlaadatok mindkét oldalát elemzi és eltérések esetén intézkedik.

A NAV kockázatelemzői az áfabevalláshoz tartozó összesítő jelentések és a szállító partnerek online számlaadat-szolgáltatásai közötti eltérések miatt javasoltak ellenőrzést egy építőipari vállalkozásnál. Az eltérés tisztázására az ellenőrök bekérték a kérdéses számlákat, amelyek építőipari anyagok beszerzéséről szóltak.

A vizsgálatkor kiderült, hogy a vállalkozás valóban vásárolt a beszállítóktól, de nem az általuk kiállított számlákat „használta” fel. A vevői és eladói számlák összevetése és a számlázó szoftver forgalmazóinak nyilatkozata rávilágított, hogy az építőipari cég a beszállítók nevében más tartalommal és összeggel, valószínűleg maga „gyártott” számlákat a bevallásához.

A NAV ezek után adóellenőrzést rendelt el, és a vállalkozó magatartása miatt, a várható adóhiány fedezetének biztosítására is intézkedést kezdeményezett.

A valódi gazdasági esemény bizonylatai az adózó könyvelésében nem voltak megtalálhatók, ezzel szemben szerepeltek benne tételek olyan alvállalkozóktól, akik ténylegesen nem álltak kapcsolatban az adózóval. Ezek a számlák olyan nyomtatványtömbökből származtak, amelyeket egy elhunyt férfi nevében vásároltak.

A NAV az adózó terhére több mint 14 millió forint nettó adókülönbözetet és mintegy 23 millió forint szankciós megállapítást tett, miközben 8 millió forint feletti jogosulatlan igénylést akadályozott meg és büntetőfeljelentést tett. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS