Csaknem félmilliárd forintnyi kriptovalutát foglaltak le adócsalóktól

Csaknem félmilliárd forintnyi kriptovalutát foglaltak le adócsalóktól
2023. 09. 20., 12:20

Több mint 420 millió forintot érő kriptovalutát foglaltak le a NAV nyomozói egy hárommilliárd forint adót eltitkoló bűnszervezettől, amely okostelefonokkal, tabletekkel, napelemekkel és más elektronikai eszközökkel kereskedett – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága szerdán.

Titkos módszerekkel régóta követték az elkövetői kört, és egy adott napon 28 helyszínen csaptak le. Felkutatták a fizikális és virtuális kriptovaluta-pénztárcákat, majd az ott tárolt, összesen egymillió amerikai dollárt a NAV külön erre a célra létrehozott kriptovaluta-pénztárcájába helyezve foglalták le.

A bűnszervezet tagjai az Európai Unióból nettó áron szereztek be elektronikai eszközöket, majd pár havonta cserélt, strómanok vezette cégek beiktatásával kerülték el az áfa megfizetését, így kedvező áron tudták azokat értékesíteni különböző nagykereskedéseknek és viszonteladóknak.

A bűnszervezet két tagját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt a Győri Járásbíróság a napokban letartóztatta. Tunéziából hazatérő harmadik társukat a repülőtéren fogták el, azóta a bíróság őt is letartóztatta.

(Fotó: NAV Facebook oldala)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS