Digitális szolgáltatások: új kötelezettségek az új uniós szabályozásban

2022. 04. 27., 13:47

„A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály azt az elvet követi, hogy ami jogellenes offline, annak online is jogellenesnek kell lennie. Célja egyrészt védeni a digitális teret a jogellenes tartalmak terjedésével szemben, másrészt garantálni a felhasználók alapvető jogainak védelmét.”

A Tanács és a Parlament 2022. március 24-én ideiglenesen megállapodott a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról.

Hatály

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály az Unióban szolgáltatásokat nyújtó valamennyi online közvetítőre alkalmazandó lesz.

Az újonnan bevezetett kötelezettségek arányosak az érintett szolgáltatások jellegével, és a felhasználók számához igazodnak. Ez azt jelenti, hogy az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra szigorúbb követelmények vonatkoznak majd. Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok kategóriájába az olyan szolgáltatások fognak tartozni, amelyeket havonta több mint 45 millióan használnak aktívan az Európai Unióban.

Annak érdekében, hogy garantálni lehessen az induló innovatív vállalkozások (startupok) és a kisebb vállalkozások fejlődését a belső piacon, a havonta kevesebb mint 45 millió aktív felhasználóval rendelkező uniós mikro- és kisvállalkozások mentesülnek majd bizonyos új kötelezettségek alól.

Irányítás

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt kötelezettségek hatékony és egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Tanács és a Parlament úgy határozott, hogy a Bizottságnak kizárólagos hatáskört ad az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok felügyeletére az ilyen típusú szereplőkre vonatkozó kötelezettségek tekintetében.

Ezek felügyeletére tehát európai szinten kerül majd sor a tagállamokkal együttműködésben. Ez az új felügyeleti mechanizmus megtartja a származási ország elvét, amely továbbra is alkalmazandó lesz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó minden egyéb szereplőre és követelményre.

Online piacterek

Mivel ezek a szereplők fontos szerepet játszanak az európai fogyasztók mindennapi életében, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az online piactereknek kellő gondossággal kell eljárniuk azon eladókat illetően, akik termékeiket vagy szolgáltatásaikat a piactér online platformján értékesítik.

A fogyasztók megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében a piactereknek mindenekelőtt információkat kell gyűjteniük az értékesített termékekről és szolgáltatásokról, és meg kell jeleníteniük ezeket az információkat.

Az óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok által jelentett rendszerszintű kockázatok

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kötelezi az online óriásplatformokat és -szolgáltatókat, hogy elemezzék az általuk előidézett rendszerszintű kockázatokat, továbbá hogy végezzenek kockázatcsökkentési elemzést.

Ezt az elemzést minden évben el kell végezni annak érdekében, hogy folyamatos nyomon követéssel csökkenteni lehessen a következőkkel kapcsolatos kockázatokat:

– jogellenes tartalmak terjesztése;

– az alapvető jogokra gyakorolt káros hatások;

– a szolgáltatások olyan manipulálása, amely hatással van a demokratikus folyamatokra és a közbiztonságra;

– a nemi alapú erőszak tekintetében felmerülő, illetve a kiskorúakat érintő káros hatások, valamint a felhasználók fizikai vagy mentális egészségét érintő súlyos következmények.

„Sötét megoldások”

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó online platformokat és interfészeket illetően a társjogalkotók megállapodtak, hogy betiltják a „sötét megoldásokként” ismert félrevezető interfészeket, valamint a felhasználók félrevezetését célzó gyakorlatokat.

Ajánlórendszerek

Az ajánlórendszerek az online felhasználók számos tevékenysége során felbukkannak, és abban segítik a felhasználókat, hogy gyorsan megtalálhassák a számukra releváns tartalmakat.

Az ajánlórendszerek paramétereire immár átláthatósági követelmények vonatkoznak annak érdekében, hogy a felhasználók pontosabb információkkal rendelkezzenek és megfelelőbb döntéseket hozhassanak. Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok kötelesek lesznek olyan tartalomajánló-rendszert kínálni a felhasználók számára, amely nem profilalkotáson alapul.

Válságkezelési mechanizmus

Az Ukrajna elleni orosz agresszióval és az online információk manipulálására gyakorolt jelentős hatással összefüggésben a szöveg egy új, válságkezelési mechanizmust bevezető cikkel egészült ki.

Ezt a mechanizmust a Bizottság aktiválhatja a nemzeti digitális szolgáltatási koordinátorok testületének ajánlása alapján. Ezáltal elemezni lehet majd, hogy milyen hatást gyakorolnak az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok tevékenységei az adott válságra, és dönteni lehet arról, hogy milyen arányos és hatékony intézkedésekre kerüljön sor az alapvető jogok tiszteletben tartása érdekében.

A kiskorúak online védelme

A kiskorúak számára is elérhető platformoknak különleges védelmi intézkedéseket kell bevezetniük a kiskorúak online biztonságának garantálása érdekében, különösen akkor, ha tisztában vannak vele, hogy a felhasználó kiskorú. A platformok nem jeleníthetnek meg olyan célzott hirdetéseket, amelyek a kiskorúaknak az uniós jogban meghatározott személyes adatainak a felhasználásán alapulnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 13:45
A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. együttműködésének köszönhetően a biztosítási ügynöki és brókeri tevékenységet folytató vállalkozások számára is megnyílt a lehetőség, hogy részt vegyenek a Széchenyi Kártya Programban. A változás lehetővé teszi számukra, hogy kedvezményes, államilag támogatott hitelekhez jussanak – amire korábban nem volt lehetőségük.
2025. 03. 24., 09:05
Egy hete maradt a hazai lakástulajdonosoknak arra, hogy eldöntsék, váltanak-e lakásbiztosítást a márciusi lakásbiztosítási kampány során. Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint az ügyfelek 96 százaléka, vagyis szinte mindenki találhat a jelenleginél kedvezőbb feltételű biztosítást. A legtöbbet azok takaríthatnak meg, akik legalább három éve nem változtattak a szerződésükön: ők a mostani kampányban a jelenlegi biztosításukénál 35–40 százalékkal alacsonyabb díj mellett tudnak váltani.
2025-03-24 19:15:00
Minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a hazai szálláshelyekre tavaly, közülük pedig mintegy 9,3 milliónyian magyarországi utazók voltak. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint a legmesszebbre a Békés és Nógrád vármegyeiek hajlandók utazni, ha pihenésről van szó. A 4–5 csillagos hoteleket Győr-Moson-Sopron vármegye turistái választották a legnagyobb arányban – tájékoztatott a Visit Hungary.
2025-03-24 17:05:00
A végrendeletnek vannak olyan típusai, amelynek érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges. Mire érdemes odafigyelni a végrendelet tanúzásával kapcsolatban? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS