Utazásszervezési szolgáltatások: fontos változásokra figyelmeztet a NAV

2019. 03. 18., 12:30

A 2020. január 1-től érvényes, áfa-szabályokkal kapcsolatos újdonságokat a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályának, illetve a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakértői foglalták össze.

Az utazásszervezési szolgáltatás nyújtására az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseit annak XV. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés a) pontja értelmében utazásszervezési szolgáltatásnak minősül az adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges.

Az Áfa tv. hatályos 206. § (1) bekezdés c) pontja meghatározza az utas fogalmát. Ennek értelmében utas csak olyan adóalany vagy nem adóalany lehet, aki (amely) az utazásszervezési szolgáltatást a saját nevében és javára veszi igénybe. A szolgáltatást igénybevevőnek jelenleg nyilatkozni kell az utazásszervező részére arról, hogy az utazásszervezési szolgáltatást utasként veszi igénybe.

2020. január 1-jétől – a jelenlegi szabályozással ellentétben, külön utasfogalom hiányában – már az a személy is utasnak fog minősülni, aki (amely) a szolgáltatást adóalanyként/adóalanyi minőségében úgy veszi igénybe, hogy az más javára történik (továbbnyújtja azt), így az új szabályozás értelmében utasnak minősülhet például az utazásszervező, utazási iroda is.

Az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályok értelmében továbbá utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervező árrése, melynek megállapítására jelenleg kétféle módszer, (i) az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer, vagy (ii) az előzetes bejelentéshez kötött választás alapján az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazható (Áfa tv. 210. §, 212/A-212/C. §).

2020. január 1-jétől az utazásszervezők a fizetendő adót kizárólag az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel (praktikusan utanként) határozhatják meg. Ehhez kapcsolódóan fontos tudnivaló, hogy amennyiben az utazásszervező 2019. év vonatkozásában élt az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazására irányuló választási jogával, az Áfa tv. 2019. január 1-jétől hatályos 326. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés alapján köteles az önálló pozíciószámot legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adó-megállapítási időszakban lezárni.

A fenti tartalmú módosítások a szabályozásban úgy jelennek meg, hogy – az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 65. §-ának 2-4. pontjai és 251. §-ának (8) bekezdése alapján – 2020. január 1-jétől hatályát veszti

  • az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés c)-d) pontjai, azaz az utas és az önálló pozíciószám fogalma,
  • az Áfa tv. 206. § (2) bekezdése, azaz az utazásszervező azon kötelezettségére vonatkozó előírás, miszerint az ügyfelét nyilatkoztatnia kell arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként kívánja igénybe venni, valamint
  • az Áfa tv. XV. fejezetének „Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására” alcíme (Áfa tv. 212/A-212/C. §).
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-05 09:10:00
2023. IV. negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes IV. negyedévi, illetve a 2023 egészére vonatkozó adatokat is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS