Utazásszervezési szolgáltatások: fontos változásokra figyelmeztet a NAV

2019. 03. 18., 12:30

A 2020. január 1-től érvényes, áfa-szabályokkal kapcsolatos újdonságokat a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályának, illetve a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakértői foglalták össze.

Az utazásszervezési szolgáltatás nyújtására az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseit annak XV. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés a) pontja értelmében utazásszervezési szolgáltatásnak minősül az adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges.

Az Áfa tv. hatályos 206. § (1) bekezdés c) pontja meghatározza az utas fogalmát. Ennek értelmében utas csak olyan adóalany vagy nem adóalany lehet, aki (amely) az utazásszervezési szolgáltatást a saját nevében és javára veszi igénybe. A szolgáltatást igénybevevőnek jelenleg nyilatkozni kell az utazásszervező részére arról, hogy az utazásszervezési szolgáltatást utasként veszi igénybe.

2020. január 1-jétől – a jelenlegi szabályozással ellentétben, külön utasfogalom hiányában – már az a személy is utasnak fog minősülni, aki (amely) a szolgáltatást adóalanyként/adóalanyi minőségében úgy veszi igénybe, hogy az más javára történik (továbbnyújtja azt), így az új szabályozás értelmében utasnak minősülhet például az utazásszervező, utazási iroda is.

Az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályok értelmében továbbá utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervező árrése, melynek megállapítására jelenleg kétféle módszer, (i) az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer, vagy (ii) az előzetes bejelentéshez kötött választás alapján az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazható (Áfa tv. 210. §, 212/A-212/C. §).

2020. január 1-jétől az utazásszervezők a fizetendő adót kizárólag az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel (praktikusan utanként) határozhatják meg. Ehhez kapcsolódóan fontos tudnivaló, hogy amennyiben az utazásszervező 2019. év vonatkozásában élt az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazására irányuló választási jogával, az Áfa tv. 2019. január 1-jétől hatályos 326. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés alapján köteles az önálló pozíciószámot legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adó-megállapítási időszakban lezárni.

A fenti tartalmú módosítások a szabályozásban úgy jelennek meg, hogy – az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 65. §-ának 2-4. pontjai és 251. §-ának (8) bekezdése alapján – 2020. január 1-jétől hatályát veszti

  • az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés c)-d) pontjai, azaz az utas és az önálló pozíciószám fogalma,
  • az Áfa tv. 206. § (2) bekezdése, azaz az utazásszervező azon kötelezettségére vonatkozó előírás, miszerint az ügyfelét nyilatkoztatnia kell arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként kívánja igénybe venni, valamint
  • az Áfa tv. XV. fejezetének „Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására” alcíme (Áfa tv. 212/A-212/C. §).
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 31., 13:45
A vállalkozások számára mindig is kiemelt fontosságú volt a kockázatkezelés, hiszen váratlan események bármikor bekövetkezhetnek, amelyek súlyosan érinthetik a működést. A biztosítások piaca ezért különösen fontos szerepet játszik a magyar kis- és középvállalkozások életében. A Cégkassza Podcast a kövezetkő adása ezt a témát járta körbe Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének szakértői segítségével.
2024. 11. 04., 20:04
Mi van, ha egy örökös nem szeretne örökölni? Akkor is köteles elfogadni az örökséget? Mit jelent az örökség visszautasítása? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
2024-11-05 20:05:00
A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) aktuális helyzetéről, a következő években várható fejlesztésekről és az integráció lehetőségeiről, kereteiről tartott előadást az IVSZ tagvállalatoknak az IdomSoft Zrt. A cég fejleszti és működteti az DÁP mobilalkalmazást és valósítja meg az életesemény alapú digitális szolgáltatásokat.
2024-11-05 18:05:00
A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre és nagyobb szén-dioxid-kibocsátásra hívja fel a figyelmet a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület.
2024-11-05 16:05:00
Gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen módon lehetséges egy másik személy pénztartozásának vagy más kötelezettségének átvállalása. Mi a különbség a tartozásátvállalás, a tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás között? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS