Utazásszervezési szolgáltatások: fontos változásokra figyelmeztet a NAV

2019. 03. 18., 12:30

A 2020. január 1-től érvényes, áfa-szabályokkal kapcsolatos újdonságokat a Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztályának, illetve a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakértői foglalták össze.

Az utazásszervezési szolgáltatás nyújtására az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezéseit annak XV. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés a) pontja értelmében utazásszervezési szolgáltatásnak minősül az adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges.

Az Áfa tv. hatályos 206. § (1) bekezdés c) pontja meghatározza az utas fogalmát. Ennek értelmében utas csak olyan adóalany vagy nem adóalany lehet, aki (amely) az utazásszervezési szolgáltatást a saját nevében és javára veszi igénybe. A szolgáltatást igénybevevőnek jelenleg nyilatkozni kell az utazásszervező részére arról, hogy az utazásszervezési szolgáltatást utasként veszi igénybe.

2020. január 1-jétől – a jelenlegi szabályozással ellentétben, külön utasfogalom hiányában – már az a személy is utasnak fog minősülni, aki (amely) a szolgáltatást adóalanyként/adóalanyi minőségében úgy veszi igénybe, hogy az más javára történik (továbbnyújtja azt), így az új szabályozás értelmében utasnak minősülhet például az utazásszervező, utazási iroda is.

Az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályok értelmében továbbá utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervező árrése, melynek megállapítására jelenleg kétféle módszer, (i) az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer, vagy (ii) az előzetes bejelentéshez kötött választás alapján az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazható (Áfa tv. 210. §, 212/A-212/C. §).

2020. január 1-jétől az utazásszervezők a fizetendő adót kizárólag az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerrel (praktikusan utanként) határozhatják meg. Ehhez kapcsolódóan fontos tudnivaló, hogy amennyiben az utazásszervező 2019. év vonatkozásában élt az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazására irányuló választási jogával, az Áfa tv. 2019. január 1-jétől hatályos 326. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés alapján köteles az önálló pozíciószámot legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adó-megállapítási időszakban lezárni.

A fenti tartalmú módosítások a szabályozásban úgy jelennek meg, hogy – az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 65. §-ának 2-4. pontjai és 251. §-ának (8) bekezdése alapján – 2020. január 1-jétől hatályát veszti

  • az Áfa tv. 206. § (1) bekezdés c)-d) pontjai, azaz az utas és az önálló pozíciószám fogalma,
  • az Áfa tv. 206. § (2) bekezdése, azaz az utazásszervező azon kötelezettségére vonatkozó előírás, miszerint az ügyfelét nyilatkoztatnia kell arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként kívánja igénybe venni, valamint
  • az Áfa tv. XV. fejezetének „Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására” alcíme (Áfa tv. 212/A-212/C. §).
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS