Újra figyelmeztet a NAV: ki kell tenni az automatákra a regisztrációs számot

2019. 09. 26., 18:30

Az automata berendezések üzemeltetésének ellenőrzésekor a NAV ellenőrei többször tapasztalták, hogy a regisztrációs számot nem helyezték el az üzemeltetők a berendezéseken.

A regisztrációs számot célszerű az automata kezelőszervei mellett, jól olvashatóan, óvva a környezeti hatásoktól, egyértelműen azonosítható formában elhelyezni. Az üzemeltetés ideje alatt az automata regisztrációs számának folyamatosan látszódnia kell, és ha a felirat megrongálódik, azt haladéktalanul pótolni kell.

Ha nincs jól olvasható regisztrációs szám az automatán, a természetes személy üzemeltető kétszázezer forintig, a nem természetes személy üzemeltető pedig ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható.

Az automataberendezést üzemeltető adózó köteles az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés üzemeltetését. A bejelentés teljesítésére a NAV az AVTOMATA elnevezésű adatlapot rendszeresítette.

A NAV az adózó bejelentése alapján automata berendezésenként egyedi regisztrációs számot állapít meg, amit elektronikusan küld a bejelentő elektronikus tárhelyére. A regisztrációs szám egy kilenc karakterből álló egyedi azonosító, aminek első karaktere „U” betű, az utána következő nyolc karakter pedig számjegy (pl.: U12345678). Az üzemeltető köteles a regisztrációs számot az automata berendezésen jól láthatóan feltüntetni.

A bejelentett automaták regisztrációs számát és üzemeltetési helyét bárki ellenőrizheti a NAV erre szolgáló adatbázisában, ami ezen a linken keresztül érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS