Új típusú transzferár-nyilvántartás május 31-ig

2019. 05. 08., 15:31

Azoknak az adózóknak, akiknek transzferár-nyilvántartást kell vezetniük és üzleti évüket 2018. december 31-ei fordulónappal zárták, 2019. május 31-ig a tavalyi, kapcsolt vállalati ügyleteikről új formában kell elkészíteniük transzferár-dokumentációjukat. A határidő megegyezik a társaságiadó-bevallási határidővel – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Az új kötelezettség három különböző dokumentumot foglal magában: fődokumentum, helyi dokumentum és országonkénti jelentés. Ezek közül az országonkénti jelentés csupán egy szűkebb adózói kört érint és a fenti időponttól eltérő határidő vonatkozik rá. Az új nyilvántartás elkészítésében segít a mellékelt tájékoztató levél.

A tartalmi elemek értelmezéséhez a NAV honlapján a Tájékoztató a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletről című tájékoztató nyújt segítséget.

Az új szabályozás hátterében az áll, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2015 októberében publikálta az adóalap-csökkentés és nyereség-átcsoportosítás elleni, 15 pontos akciótervét. Ennek részeként nemzetközi szinten újult meg a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási rendszer, amit Magyarország a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelettel ültetett a hazai gyakorlatba.

A transzferár-nyilvántartás tartalmára vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ebben a dokumentumban találja meg.

Képünk illusztráció.

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS