Türelmi időszakot vezetnek be az online számlaadat-szolgáltatás ellenőrzésekor

2020. 06. 12., 15:15

Kedvezően fogadta a Pénzügyminisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezését. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2020. július 1. és szeptember 30. között szankciómentes időszakot biztosít az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozóan. A türelmi időszak nem csak a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozásokat érinti, hanem valamennyi, Magyarországon gazdasági tevékenységet végző társaságot. A NAK az átállásban egy tájékoztató kiadvánnyal is segíti tagjait.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségekre és a NAV felé online adatszolgáltatásra kötelezettek körének bővülésére tekintettel – amely különösen érinti a kisebb gazdálkodókat, akiket eddig a 100 ezer forintos értékhatár miatt nem terhelt adatszolgáltatási kötelezettség –, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte az adóügyekért felelős Pénzügyminisztériumnál, hogy az online számlaadat-szolgáltatásra való átállást követően a NAV az azonnali szankcionálás helyett hagyjon lehetőséget a gazdálkodóknak a rendszer megtanulására és használatára. 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú mellékletében foglaltak szerint adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóalanyt a legalább 100 ezer forint áthárított általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó, belföldi adózók közötti ügyleteiről kiállított számláiról. Ezt a feladatot az online számlázórendszerek segítségével automatizálni lehetett, vagyis a bejelentés a számla gépi számlázóprogramon történő kiállításával megtörtént. Az eladónak csak a papíralapú számlatömbben kiállított számláit kellett a NAV vonatkozó online felületén egyesével rögzíteni, amelyre öt nap határidő állt rendelkezésére.

Egy tavalyi jogszabály-módosítás szerint 2020. július 1-től tovább bővül az adatszolgáltatásra kötelezettek köre: már nem csak a 100 ezer forint vagy annál magasabb áfa-tartalmú számlákról kell adatot szolgáltatni, hanem – összegtől és áfától függetlenül – minden kiállított számláról, amennyiben a vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany. A NAV korábban mintegy 1,2 millió vállalkozó részére – köztük az agrár- és élelmiszeriparban érdekelteknek is – küldött tájékoztatást az átállással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Ezzel párhuzamosan elérhetővé vált a NAV onlineszámla-rendszerének mobiltelefonos applikációja is, így a magyarországi adózók az Európai Unióban elsőként érhetik el a mobilon működő ingyenes számlázó programot, és használhatják bárhol, bármikor.

Az átállásra való felkészülést és az új rendszer használatát 2020 első felében azonban megnehezítette a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet, hiszen ez alapjaiban változtatta meg a hazai vállalkozások prioritásait. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elsősorban az agrár- és élelmiszeripari társaságok tevékenységének megkönnyítése érdekében kezdeményezte a szaktárcánál, hogy az adóhatóság biztosítson számukra türelmi időszakot a július 1-től hatályos jogszabály betartásának ellenőrzésekor.

A NAK jelzését kedvezően fogadta a Pénzügyminisztérium, így döntése értelmében a NAV 2020. július 1. és szeptember 30. között szankciómentes türelmi időszakot biztosít az online számlaadat-benyújtásra való zökkenőmentes átállásra. A büntetés elkerülésének minimális előfeltétele, hogy az érintett cégek, vállalkozók még az első számla kiállítása előtt regisztráljanak az onlineszámla-rendszerbe. Amennyiben keletkezik számla, akkor viszont nem lehet várakozni ilyen sokáig sem a regisztrációval, sem a számlaadatok feltöltésével.

A kamara felhívja az őstermelők figyelmét, hogy áfa-alanyiságot eredményező őstermelői tevékenység adószám birtokában végezhető, így az adószámmal rendelkező őstermelőknek is van online adatszolgáltatási kötelezettségük.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS