Tíz évet is kaphatnak a raklapos csalók

2021. 04. 15., 15:15

Befejezte a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) annak a szervezett bűnözői csoportnak az ügyében, amely fiktív számlák felhasználásával több mint negyedmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek. Büntetésük – mivel a költségvetési csalást bűnszövetségben, üzletszerűen követték el – akár tíz év szabadságvesztés is lehet.

Raklapok gyártásával, felújításával és kereskedelmével foglalkozott az a nyugat-dunántúli férfi, aki a gyanú szerint fiktív számlákkal csökkentette vállalkozása fizetendő adóját. A költségszámlákat olyan, strómanok nevére alapított cégektől fogadta be, amelyek tevékenységet nem végeztek. A látszat kedvéért a fiktív számlákon feltüntetett összegeket elutalta a számlakibocsátók bankszámláira, majd azt készpénzben visszakapta.

A pénzügyi nyomozók még 2018-ban egyszerre tizenhat helyszínen tartottak kutatást, hét főt elfogtak és gyanúsítottként kihallgattak. Az egyik stróman ügyvezetőt éppen az ukrán határ felé sikerült feltartóztatniuk. A negyedmilliárd forintot meghaladó kár megtérülésére bankszámlákat és ingatlanokat zároltak, készpénzt és nagy értékű járműveket foglaltak le.

Az eljárást a nyugat-dunántúli nyomozók a napokban lezárták, és az ügy több ezer oldalas iratanyagát vádemelési javaslattal átadták az ügyészségnek. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS