Tíz évet is kaphatnak a dunántúli áfacsalók

2020. 10. 20., 15:15

Egy héten belül két dunántúli áfacsaló bűnbandát számoltak fel a NAV pénzügyi nyomozói. Az egymástól független elkövetői körök közel egymilliárd forint áfát csaltak el szójadara és számítástechnikai alkatrészek kereskedelmével. Tettükért akár 10 év szabadságvesztésre is számíthatnak.

A két, szinte azonos adókijátszási szisztémát alkalmazó, ám egymástól függetlenül működő bűnbanda más-más termékkörrel ügyeskedett: a győri csoport szójában, a zalai számítástechnikai alkatrészekben utazott.

A termékeket az Európai Unió különböző tagállamaiból nettó áron szerezték be, majd úgynevezett „missing trader” társaságokon átfuttatva értékesítették belföldön. Fizetendő adójukat a bukó cégek által kiállított fiktív számlákkal csökkentették. Ezzel a módszerrel a két cégláncolat összesen majdnem egymilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek.

A NAV nyugat-dunántúli munkatársai egy héten belül számolták fel a két bűnözői csoportot, az akcióban ötven helyszínen, több mint száz nyomozó, járőr és informatikus vett részt. A kutatásokon a bizonyítékok begyűjtése mellett nagy értékű autókat, készpénzt foglaltak, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak.

A NAV mindkét ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. A több százmilliós áfacsalások irányítói letartóztatásban vannak, akár 10 évet is kaphatnak. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS