Szlovák bukó céget is létrehoztak a számlagyár vezetői

2019. 04. 23., 20:15

A NAV egy észak-magyarországi számlagyárat számolt fel a napokban. A bűnözői csoport félmilliárd forintnyi adót csalt el, a költségvetésnek okozott kárt azonban teljes egészében fedezi a gyanúsítottak és cégeik zár alá vett vagyona.

A borsodi és hajdúsági elkövetők budapesti székhellyel hozták létre a kizárólag valótlan tartalmú számlák kiállítására specializálódott társaságot. Összesen tizenkét ügyfelüknek gyártottak rendszeresen nagy összegű számlákat különböző munkavégzésekről és beszerzésekről, amik soha nem történtek meg. A megrendelők a számlák felhasználásával összesen majdnem ötszázmillió forinttal tudták csökkenteni befizetendő általános forgalmi adójukat és társasági adójukat.

A látszat fenntartása érdekében a számlagyár vezetői egy szlovák bukó céget is létrehoztak, a fiktív számlák ellenértékeit ide utalták, majd készpénzben felvették és visszaadták megrendelőiknek.

A NAV pénzügyi nyomozói a költségvetésicsalás-sorozat megszakítására egyszerre ötven helyszínen tartottak házkutatást, tizenegy gyanúsítottat hallgattak ki költségvetési csalás miatt, közülük hárman letartóztatásba kerültek. Az akcióban az okozott vagyoni hátrány és a várható bírságok biztosítására ingatlanokat, üzletrészeket, gépjárműveket – közük egy jachtot – vett zár alá a NAV több mint egymilliárd forint értékben.

Képünk illusztráció.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS