Számlagyáros-mérleg: 21 gyanúsított, 635 milliós csalás

2019. 06. 21., 14:00

Strómanok és könyvelők is segítettek egy esztergomi vállalkozót, akinek céghálózata fiktív számlákkal több, mint 600 millió forint kárt okozott a költségvetésnek – közölte a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense pénteken.

Hideg-Göblyös Rita azt írta, a férfi cégei papíron építési, kertészeti munkáktól az útszórásig sokféle tevékenységet végeztek. Az eddig „azonosított” fiktív számlákkal a különböző társaságok összesen 635 millió forint adót csaltak el.

A NAV nyomozói – járőrök, revizorok, IT-szakemberek segítségével és a Merkur speciális egység támogatásával – országszerte százhúsz helyen tartottak házkutatást. A kétnapos akcióban 31 embert hallgattak ki.

Az okozott kár megtérülése érdekében, a várható bírság fedezetéül bankszámlákat zároltak, ingatlanokat, különböző vagyontárgyakat foglaltak le 3,3 milliárd forint értékben.

A fő elkövetőnél a NAV munkatársai világháborús fegyvereket, aknákat, gránátokat, valamint műtárgyakat is találtak.

A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség azt közölte, hogy a férfi a számlakiállító gazdasági társaságok működésének koordinálására Esztergomban irodát hozott létre. A szervezet irányításában egy nő is segítségére volt, az ügyben összesen 21 gyanúsított szerepét vizsgálják.

A főügyészség indítványára a Tatabányai Járásbíróság elrendelte a két főszereplő letartóztatását. Őket különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják. A 635 millió forintos kárértékből ők ketten a főügyészség szerint 535 millió forintért tehetők felelőssé. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS