Részesedésszerzés induló vállalkozásban

2024. 01. 11., 18:40

2024. január 1-től nem számít bevételnek, ha a magánszemély induló vállalkozásban munkavállalóként, vezető tisztségviselőként tagsági jogot megtestesítő részesedést (üzletrészt, részvényt) szerez ingyenesen vagy kedvezményesen, ideértve azt is, ha a magánszemély a részesedést jog gyakorlása révén a jog alapításakor induló vállalkozásnak minősülő személyben szerezte.

2024. január 1-től a magánszemélynek nem keletkezik bevétele, ha induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó jogot szerez – írja közleményében a NAV.

Az adómentesség feltételei:

  • a juttatás feleljen meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének,
  • a munkavállaló, vezető tisztségviselő a megszerzett részesedést a szerzéstől számítva legalább három évig ne értékesítse, illetve a munkavállaló, a vezető tisztségviselő a tagsági jogot megtestesítő részesedésre vonatkozó jogot a szerzést követő legalább három évig ne ruházza át másra.

Az induló vállalkozás az adóévet követő év január 31-ig magánszemélyenként adatot szolgáltat a NAV-nak az adóévben átadott összes részesedés könyv szerinti értékéről, valamint a részesedés magánszemély által megfizetett ellenértékének összegéről.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS