Rekord mennyiségű online számla érkezett múlt csütörtökön

2021. 02. 08., 12:00

Tavaly decemberben hétköznaponként átlagosan egymillió online számla érkezett az adóhivatalhoz, az elmúlt héten ez a szám a duplájára nőtt, csütörtökön 2,3 milliós napi rekord született, vasárnap pedig beérkezett a 200 milliomodik online számla a hivatalhoz – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Izer Norbert emlékeztetett, hogy január 4-től már minden számlát, a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ez az oka a robbanásszerű növekedésnek. Tavaly július 1-ig, amíg csak a nagyértékű (100 ezer forintnál több áfát tartalmazó) számlákat kellett beküldeni, addig havonta átlagosan 2,1 millió online számla érkezett az adóhivatalhoz.

Piaci elemzők számításai szerint az online számlázás legalább 200-250 milliárd forint éves plusz bevételt termel a költségvetésnek, de a vállalkozásoknak is jó, mert hozzájárult ahhoz, hogy 2021 a legnagyobb adminisztráció csökkentés éveként vonulhat be az adózás történetébe – jelentette ki Izer Norbert.

Mintegy félmillió vállalkozásnak hoz könnyebbséget, hogy az online számlák révén az egyik legbonyolultabb bevallás, az áfa-bevallás tervezetét már 2021. nyarától kiajánlja az adóhivatal.

Az államtitkár szerint az új rendszer a vállalkozásokra közvetlenül is hatással van. Hozzájárulhat az értékesítési folyamatok digitalizáltságának terjedéséhez, ami hatékonysági tartalékokat is a felszínre hozhat. A cégek digitális fejlődésének egyik fontos állomása lehet az elektronikus számlázásra történő átállás is, amellyel a korábban papíron számlázók bizonylatonként akár hétszáz forintot is megtakaríthatnak.

Kitért arra is, hogy az online számlarendszer év eleji kiterjesztésével újabb adminisztrációs terhektől szabadultak meg a vállalkozások. Már nem kell bejelenteni a számlázó program használatát és annak végét, mert az adatszolgáltatásban benne van a számlázó program azonosítója is. Azoknak a számláknak a bejelentési kötelezettsége is megszűnik, amelyeket a pénztárgépes nyugta helyett adott a boltos, mert ezeket a számlákat is elérte az általános adatszolgáltatási kötelezettség.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy mivel a januári, minden egyes számlára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a koronavírus-járvány nehezítette, a vállalkozások zökkenőmentes átállását - 2021. január 4-től március 31-ig tartó - szankciómentes időszak segíti.

A NAV március végéig nem szab ki mulasztási bírságot, ha a vállalkozó nem, vagy nem megfelelően szolgáltat adatot azokról a számláiról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerültek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS