Online számlaadatokon bukott meg egy élelmiszerboltos egyéni vállalkozó

2023. 02. 24., 17:43

A revízió végén, a megkapott NAV-jegyzőkönyv hatására a vállalkozó rendbe tette áfabevallásait.

A NAV folyamatosan figyeli az online pénztárgépek bevételi adatait, és összeveti az Online Számla rendszer információival és a beadott bevallásokkal is. Így került az ellenőrzési szakterület látókörébe egy élelmiszerboltot működtető egyéni vállalkozó, aki áfabevallásában a kelleténél kevesebb bevételt tüntetett fel, szja- és járulékbevallásait pedig be sem nyújtotta.

Az adózót először levélben tájékoztatták a feltárt eltérésekről, azonban erre nem reagált, és nem pótolta a hiányosságokat sem. Ezután jogkövetési vizsgálat indult.

Az ellenőrzéskor a vállalkozó részben pótolta a hiányzó bevallásokat, de csaknem 2 millió forint összegben még mindig akadtak olyan számlái, amelyeket nem vallott be, és a pénztárgépes bevételei is eltértek az áfabevallások adataitól.

A revízió végén, a megkapott NAV-jegyzőkönyv hatására a vállalkozó végül rendbe tette áfabevallásait: a téves összegeket önellenőrzéssel módosította, benyújtotta a hiányzó járulékbevallását és szja-bevallását is.

Összességében majdnem 7,5 millió forint adókötelezettséget vallott be. A más, fennálló tartozásával együtt több mint 10 millió forintos hátralék rendezésére részletfizetési lehetőséget kért és kapott. A részletfizetési szabályoknak eleget téve eddig csaknem 2,5 millió forintot már meg is fizetett. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS