NAV: ellenőrzés nélkül idén sem haladhat át agráráru Magyarország területén

NAV: ellenőrzés nélkül idén sem haladhat át agráráru Magyarország területén
2024. 01. 20., 16:10

Idén sem haladhat át agráráru Magyarország területén ellenőrzés nélkül, közúton, vízen és a vasúti forgalomban is fokozottan figyelik a gabonát szállító járműveket – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Tavaly áprilisban, az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalom hatálybalépésével vette kezdetét egy ellenőrzéssorozat, amely jelenleg is tart. Ez idő alatt a járőrök több ezer, gabonát szállító kamiont, vasúti szállítmányt és teherhajót vizsgáltak át – olvasható a NAV közleményében.

A Magyarországra belépett szállítmányokat nyilvántartásba veszik, lezárják, és egészen a kilépésig nyomon követik. A pénzügyőrök a vízi úton érkező gabonaszállítmányokat, a Duna teljes magyarországi szakaszán, járőrhajókkal tartják folyamatos kontroll alatt.

Az autópályán, közúton, telephelyen és vasúti forgalomban a NAV Bevetési Igazgatóságának járőrei ellenőrzik a korlátozás alá eső termékeket, amelyeket kamerarendszeren keresztül is figyelnek.

Amennyiben azt látják, hogy a szállítmány eltér az eredeti útirányától, azonnal járőrt irányítanak utána. Az ország bármely pontján azonnal ellenőrizni tudják a kormány által hozott gazdaságvédelmi intézkedések betartását.

A rendeletet megsértő fuvarozók, a szállított áru adó nélküli értékével megegyező összegű bírságra számíthatnak. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS