Munkásszállók bérbeadásával is ügyeskedett az ingatlanos bűnbanda

2020. 07. 24., 14:00

Ingatlanos bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Dunántúlon – közölte a hivatal pénteken az MTI-vel.

A bűnszervezet egy bonyolult, több offshore hátterű taggal is rendelkező céghálózatot hozott létre költségvetési csalásra. Érdekeltségi körön belül, színlelt szerződésekkel adták-vették az ingatlanokat jóval a piaci ár alatt, de eltitkolták, illetve fiktív költségszámlákkal csökkentették a lakások, üzletek, garázsok, valamint két munkásszálló bérbeadásból származó óriási bevételeiket is.

A bűnbanda felszámolására szervezett akcióban a NAV nyomozói, a MERKUR Bevetési Egység, informatikus szakemberek és járőrök támogatásával csaknem 50 helyszínen kutattak egyszerre, több tanút és gyanúsítottat is kihallgattak. A szervezet luxuskörülmények között élő vezetőitől festményeket, elektromos hajót és nagy értékű autókat foglaltak le, bankszámlákat, ingatlanokat vettek zár alá másfél milliárd forint értékben.

A nyomozás bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik, a szervezet vezetői – ha bűnösségük bebizonyosodik - 16 évet is kaphatnak – olvasható a közleményben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS