Milliókat kereshetett, aki a járvány kirobbanása után vett ingatlant

2021. 07. 06., 15:00

A koronavírus-járvány tavaly márciusi kirobbanását követően visszaesett az ingatlanpiac, a korlátozások miatt csökkent a kereslet, ami az árakban is egyértelműen megmutatkozott. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, akinek sikerült ebben az időszakban nyélbe ütnie egy üzletet, az egy év után akár 20 százalékos növekedést tudhat magáénak, ami több millió forintot jelenthet. A szakértő azt is megjegyezte, a fővárosi agglomerációban a Covid-helyzet miatt rendkívüli mértékben felértékelődtek az ingatlanok.

Miután 2020 márciusában azonosították az első koronavírus-fertőzötteket Magyarországon és életbe léptek a járványveszély miatt elrendelt kormányzati intézkedések, sok más szegmens mellett az ingatlanpiacon is egyfajta bizonytalanság uralkodott el. Alig pár hónap alatt jelentősen csökkentek a lakásárak, a kereslet is érzékelhetően visszaesett és a tranzakciók száma meg sem közelítette az előző év negyedévit.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, így is sokan mertek lépni, volt akinek muszáj volt, de akadtak befektetési céllal vásárlók is, és ők jelentős profitra szert tettek azóta.

„2021-re egyértelműen magára talált az ingatlanpiac, és aki tavaly vásárolt lakást, az már most láthatja is annak az eredményét. Az árak fokozatosan visszaállnak a korábbi szintre, így akár 20 százalékos növekedéssel is tudnak számolni azok, akik egy évvel ezelőtt bátran léptek. Ez szinte minden esetben több milliós tétel, ami egy elég szép összeg főleg annak tudatában, hogy nagyon rövid időtartamról beszélünk” fogalmazott.

A szakértő példaként említette, hogy az agglomerációban másfél évvel ezelőtt még 35 millió forintért kínált sorházak ma már az 50 millió forintot súrolják. Ennek oka, hogy a koronavírus miatt sokan kerestek nyugodtabb környezetet, az otthoni munkavégzésre történő átállás ugyanis lehetővé tette, hogy az emberek adott esetben kiköltözzenek a belvárosból.



Ezzel kapcsolatban szót ejtett arról is, mivel a használt családi házaknak is felment az ára Budapest vonzáskörzetében, ezért az újépítésűt sem akarták lejjebb tartani, így ott is egy jelentős drágulás tapasztalható. Ezen szintén sokan nyertek, akik még a járvány legelején lépni tudtak.

Azt is elmondta, a panellakások ára is egyik pillanatról a másikra zuhant le tavaly, de mostanra már visszaállt közel az eredeti szintre, tehát ott is jelentős hasznot lehetett realizálni.

„A panelpiac a legszélsőségesebb példa, mert most már szinte helytől függetlenül milliós négyzetméteráron lehet csak újépítésű panelhez hozzájutni. Egy-két okosabban összerakott beruházásnál el lehet csípni 700 ezer forint környéki négyzetméterárakat is, és ha valaki megtalálja ezeket a kivételeket, ott még akár ebben a felfutó időszakban is lehet megtérülő üzleteket kötni” – tette hozzá.

Gadanecz Zoltán azt tanácsolta, nyáron nagyon érdemes nyitott szemmel járni, az uborkaszezonban ugyanis jobb alkukat lehet kötni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS