Meddig marad használatban a kézi számlatömb? Válaszol a NAV

2023. 12. 11., 11:10

Adótanácsadók, számviteli szakemberek és könyvelők élénk érdeklődése kísérte az idei Nemzeti Adókonzultációt. A miniszteri, elnöki és államtitkári előadások utáni kerekasztal-beszélgetésekben a nagyvállalatoktól, a mikro-, és kisvállalkozásokon át a fiatal vállalkozókig, minden vállalkozástípus képviselőjével konzultáltak a NAV szakemberei.

A NAV megválaszolta a konzultáción (is) felmerült kérdéseket.

Meddig marad használatban a kézi számlatömb, számlalap? 

Összhangban az uniós célkitűzésekkel, Magyarországon is az elektronikus számlázás lehető legszélesebb körben történő alkalmazása a cél, hiszen az információs technológia adta lehetőségek, a digitális megoldások kihasználása hozzájárul a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez, az adóelkerülések visszaszorításához, és ezáltal a vállalkozások versenyképességének fokozásához. A 2006/112/EK hozzáadottérték-adó (HÉA) irányelv szabályai kötik hazánkat a számlázás szabályaival kapcsolatban. Azonban a HÉA digitális korban elnevezésű, az Európai Bizottság által kidolgozott, és jelenleg még tárgyalás alatt álló javaslatcsomagnak is egyik központi eleme az elektronikus számlázás kötelezővé tétele 2028-tól bizonyos ügylettípusok, így az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső közösségi és belföldi ügyletek esetén. Ha ez megvalósul, a kézi számlatömbök, számlalapok használata jelentősen visszaszorul, ezzel együtt a kézi számlázás lehetőségének teljes megszüntetése egyelőre nincs tervben.

A papíralapú vagy digitális könyvelésé a jövő? Kell-e az adatbázisból átvett számlákat nyomtatni, kontírozni, azonosítóval ellátni?

Ha az adatszolgáltatások adatainak Online Számla rendszerből történő lekérdezésére irányult a kérdés, úgy a válasz az, hogy nincs kötelezettség a számlaadatok – azok ugyanis nem a számlák – kinyomtatására, kontírozására, azonosítóval történő ellátására. A kérdéssel összefüggésben fontos utalni azonban arra, hogy az online számlaadat-szolgáltatás kizárólag a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 2021. január 4-től hatályos 13/C. §-ában rögzített esetben azonos a számlával (úgynevezett NAVXML). Ekkor pedig a számviteli bizonylatokkal kapcsolatos előírásokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései határozzák meg.

A zöldadó ellenőrzésére vonatkozó készség is megvan? Hibás adatszolgáltatás esetén rögtön büntetnek?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerhez kapcsolódóan fizetendő díjat a MOHU szedi (kiszámlázza), az adatszolgáltatást a kötelezetteknek az Országos Hulladékgazdálkodási Hatósághoz kell beküldeniük, a hatósági jogköröket ez a szerv (Pest Vármegyei Kormányhivatal) gyakorolja. A NAV a fizetendő díjjal összefüggésben semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik, így az ellenőrzéshez készsége sem kell, hogy legyen. A szén-dioxid-kvótához és a kibocsátott mennyiséghez kapcsolódóan az adózók által téves tartalommal benyújtott adatszolgáltatás esetében a NAV mérlegeli az ügy összes körülményét és – az adószakma más adónemeihez hasonlóan, a fokozatosság elvét figyelembe véve – a feltárt eltérés mértékével arányos hivatali fellépés formájában kezdeményezi a hiba kijavítását. Az arányos fellépés formáját a NAV az adott ügyre vonatkozóan vizsgálja, figyelembe véve az adott esetben felmerülő körülményeket és kockázatokat.

Várható-e az egyes NAV-igazgatóságok kommunikációjának egységesítése például a cégkapus levelezések esetén, például az egységes tárgymegjelölés?

A NAV az elektronikus küldeményei könnyű és átlátható kezeléséhez ügyfelei számára kialakította az úgynevezett ügykatalógust, hogy azokat a címzettek gyorsan, már a dokumentumok típusa alapján átláthassák és rendszerezhessék. A NAV ügyféli tárhelyre kihelyezett elektronikus küldeményei ugyanis megnevezésükben az ügyfél adóazonosító száma mellett tartalmazzák a dokumentum típusát és leírását is. Az ügykatalógus a dokumentum típusa mezőben szereplő bejegyzések katalógusa, és az itt feltüntetett dokumentumtípusok alapján a cégkapura érkező küldemények címkézhetők, vagyis megfelelő beállításokkal az ügyfelek a küldeményeket azok megnyitása, letöltése nélkül kategorizálhatják, és ügyelosztási szabályokat rendelhetnek az egyes címkékhez. Az említettekről szóló tájékoztató, a letölthető ügykatalógus, valamint a címkézési szabályokról bővebb információ itt található:

Tájékoztatás a Cégkapu tárhellyel rendelkező ügyfelek részére a NAV által küldött elektronikus küldemények dokumentum típusaival összefüggésben - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

Vagyis a fentiekre figyelemmel elmondható, hogy a NAV túlnyomórészt már jelenleg is országosan egységes kommunikációt alkalmaz az elektronikus küldeményeinek megnevezésénél. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS