Máris érzékelhető az áfaváltozás a lakások építésénél

2019. 07. 19., 10:15

Visszaesett az újlakás-projektek száma a fővárosban és a megyeszékhelyeken is az idén az első fél évben, ami a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) szerint az új lakások vásárlásánál igénybe vehető 5 százalékos áfakulcs kivezetésével magyarázható.

A MÉASZ arra számít, hogy 2019 végéig kitart az ágazat növekedése. A gyártók egy része azonban 2020-ra némi visszaeséssel számol, részben a magas lakásfejlesztői kínálati árak keresletcsökkentő hatása miatt.

A szövetség közleményében úgy vélte, hogy az újlakásépítés volumenének megtartása érdekében a kormánynak a falvakban bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellett érdemes lenne kialakítania egy speciális, megyeszékhelyekre vonatkozó lakásépítési, épületenergetikai korszerűsítési ösztönzőt is. Példaként említették erre a részleges áfa-visszatérítést számla ellenében.

Az építőanyagok részpiacairól megjegyezték, hogy az új lakások építésében tapasztalható visszaesés miatt az égetett tégla, a szálas hőszigetelők és a homlokzati nyílászárók gyártási volumene 2019 első hat hónapjában érdemben nem nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Azonban hozzátették, hogy országszerte még számos befejezetlen projekt van, ezért a szálas hőszigetelő anyagot gyártó cégek a második fél évben már a kereslet élénkülésére számítanak.

A szövetség úgy véli, hogy a homlokzati nyílászárók piacán tapasztalt stagnálás a lakossági korszerűsítések elmaradásával is magyarázható, amely összefügg a lakás takarékpénztári megtakarítások állami kamattámogatásának kivezetésével és azzal, hogy a lakosság számára elérhető nulla kamatú hitelek (visszatérítendő támogatások) népszerűsége továbbra is visszafogott.

Az építőkémiai termékeknél (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói) , a műanyagalapú (EPS) hőszigetelőknél és az épületgépészeti termékeknél a gyártók többnyire kétszámjegyű növekedést értek el 2019 első felében, 2018 azonos időszakához viszonyítva.

Az építőkémia termékek iránt nagy volt a kereslet az első fél évben, csak júniusban tapasztaltak átmeneti visszaesést az időjárás (részben esőzések, részben a hőség) miatt. A gyártók szerint várhatóan az év végéig marad az élénk kereslet ezeknél a termékeknél.

Az EPS hőszigetelő anyagok iránti közel 20 százalékos első negyedévi keresletbővülést egy erős-közepes április-május havi időszak követte, de a júniusi forgalom visszaesett. Ezzel együtt 2019 első fél évében 10 százalék feletti volumenbővülés érvényesült a tavalyi év azonos időszakához képest. A hőszigetelési munkálatok a nyár végével várhatóan újabb lendület vesznek.

Az épületgépészeti termékeknél idén az első fél évben folyamatosan keresleti piac érvényesült. A szövetség szerint a kényszerű béremelések következtében emelkedtek a szerelői vállalási árak, az igazán jó minőségű szakmunkát a beruházók nem mindig hajlandók megfizetni, ez pedig növeli a szürkegazdaság kockázatát. Gyakori, hogy a beruházó olyan fővállalkozóval köt szerződést, aki nyomott áron ajánlja fel a munka teljesítését, amit úgy ér el, hogy végül nem szakképzett munkaerőhöz kerül a projekt tényleges végrehajtása.

A gyártók visszajelzései szerint a homlokzati nyílászárók beépítésénél is gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya, a probléma kezeléséhez államilag támogatott képzésekre lenne szükség. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS