Már több mint 29 ezer automatát regisztráltak az adóhivatalnál

2019. 08. 26., 16:46

Már nemcsak az élelmiszert árusító automaták adatait kell bejelenteni az adóhivatalnál, hanem szolgáltatástól és árucikktől függetlenül minden ilyen berendezést, az üzemeltetők már több mint 29 ezer automatát regisztráltak, ezekből több mint 6100 parkoló automata – tájékoztatott Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

Bár az eredeti határidő június 30-a volt, a Pénzügyminisztérium további egy hónap szankciómentes időszakot hagyott az üzemeltetőknek a regisztrációra – emlékeztetett az államtitkár.

Közölte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már megkezdte az ellenőrzéseket. A revizorok azt vizsgálják, hogy az érintettek bejelentették-e automatáikat az adóhivatalnál. A mulasztók akár félmillió forintos bírsággal is számolhatnak, ezért az az üzemeltető, aki eddig még nem regisztrált, mielőbb pótolja azt – javasolta Izer Norbert. Az érintettek ezt úgy tehetik meg, hogy az AVTOMATA elnevezésű adatlapot kitöltve elektronikusan megküldik az adóhivatalnak.

Már csak egy lépésre vagyunk a teljes automata-piac kifehéredésétől - hangsúlyozta Izer Norbert, aki szerint az utolsó lépés az lesz, amikor ezen gépek részletes forgalmi adatai is online módon beérkeznek az adóhivatalba, hasonlóan az étel- és italautomatákhoz. A regisztráció során kapott adatok részletes elemzése alapján dől el, hogy az automaták milyen körét, milyen ütemezésben kell majd online adatszolgáltatásra alkalmassá tenni - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy már a mostani regisztráció is piactisztító hatású lehet. Emlékeztetett a szektor fehérítésének első állomására, amikor az étel- és italautomatákat kellett regisztrálni. A kötelező adminisztráció következtében – szakmai becslés szerint – több ezer gép tűnt el a különféle intézmények, üzletek, munkahelyek folyosóiról, ennek oka pedig jellemzően az volt, hogy az adott berendezéseket feketén működtették. A mostani regisztrációs kötelezettség a tárca számításai szerint inkább az adómorálra hathat majd jótékonyan. A NAV kockázatelemzői ugyanis a vállalkozóknak akár már az idei bevételi adatait is összevethetik azokkal a forgalmi adatokkal, amelyek online érkeznek majd az adóhivatalba és nagyobb adateltérés esetén a kockázatelemzők a revizoroknak adják át a kigyűjtött adatokat további vizsgálatra – emelte ki Izer Norbert.

A szektor teljes kifehérítése a jogkövető gazdasági szereplők versenyképességének javítása mellett véget vethet a trükközésnek, és eltüntetheti a csalókat ebből a piaci szegmensből is. Ezért nem véletlen az automaták adóhivatali bekötése iránti komoly nemzetközi érdeklődés - jegyezte meg Izer Norbert. A gazdaságfehérítés újabb, magyar innovatív megoldása az, hogy az adóhivatal rálát az automaták forgalmi adataira, példaértékű az egész Európai Unióban - tette hozzá.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az üzemeltetőknek azokat az automata berendezéseket kell bejelenteniük, amelyek olyan terméket vagy szolgáltatást kínálnak, amelyért helyben fizetnek a vásárlók és működésükhöz nincs szükség kezelőszemélyzetre. Ide tartoznak például a parkolóautomaták, a személyzet nélküli autómosó berendezések, a játékkiadó gépek és a legkülönfélébb árucikkeket kínáló automaták is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS