Magyarország sikeresen bocsátott ki zöld kötvényt a japán piacon

2020. 09. 11., 11:00

Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 500 millió eurónyi jenben a japán piacon – jelentette be Varga Mihály pénteken.

Az MTI-nek küldött közlemény szerint Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: a kötvények egyharmada zöld kötvény, ezzel Magyarország az első külföldi szuverén kibocsátó, aki a szigetországban eredményesen lépett a jen zöld kötvények piacára.

Japán jenben denominált, úgynevezett szamuráj kötvényekkel jelent meg az ázsiai piacon az Államadósság Kezelő Központ, 3 és 5 éves hagyományos, valamint 7 és 10 éves futamidejű zöld kötvényt bocsátott ki – ismertette Varga Mihály.

Mint mondta: a zöld kötvények futamideje a japán piacon hosszúnak számít, így a papírok népszerűsége azt bizonyítja, hogy a befektetők Ázsiában is bíznak a magyar gazdaságban és az ország klímavédelmi törekvéseiben.

A pénzügyminiszter elmondta: az állampapírt megvásárlók 80 százaléka japán, míg 20 százaléka más országokból érkező befektető.

A tárca tájékoztatása szerint a kibocsátás illeszkedik a magyar adósságkezelési stratégiába, hiszen ezekkel az ügyletekkel az államadósság átlagos hátralevő futamideje hosszabbítható, valamint a befektetői bázis is bővül. A magyar állam utoljára 2018-ban járt a japán kötvénypiacon.

Magyarország korábban június 2-án, ötszörös befektetői érdeklődés mellett, sikeresen bocsátott ki zöld kötvényeket, 1,5 milliárd euró értékben. Ezek olyan államkötvények, amelyek forrásait igazoltan környezetvédelmi, klímavédelmi fenntarthatósági célokra kell fordítani. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-27 20:05:00
Elkezdődött a társadalmi egyeztetése annak a kormányrendelet-tervezetnek, amely szerint a beruházások beüzemelése céljából lehetővé válik, hogy előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással kizárólag a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb egy évig Magyarországon vendégmunkások dolgozhassanak, amennyiben megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltéteknek.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS