Luxusvillájából vitte el a NAV a Pest megyei számlagyárost

2020. 10. 01., 17:30

Luxuskörülmények között élt az a vállalkozó, aki társaival adócsaló építőipari céghálózatot működtetett. A számlagyár 433 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. A NAV bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz.

A Pest megyei bűnszervezet egy héttagú, látszólag építőipari tevékenységet végző céghálózatot irányított. A láncolatba épített cégek azonban elenyésző valós munkát végeztek, kifejezetten fiktív számlázásra, bűncselekmények elkövetésére alapították őket. A céghálón összesen csaknem 4 milliárd forintot futtattak át, a társaságokhoz beérkező összes pénzt már az utalások napján vagy másnap készpénzben felvették.

A fiktív számlákkal a befogadó vállalkozások jelentősen csökkenteni tudták áfa- és társaságiadó-költségeiket, a bűnbanda működése így összesen 433 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A kár egyébként majdnem teljes egészében megtérült az akcióban, a bűnszervezet irányítójának 355 millió forint értékű luxusingatlanán túl egy rejtett széfből 7,5 millió forint készpénzt, három gépjárművet és céges számlapénzeket is biztosítottak a nyomozók.

A rajtaütés napján hetven pénzügyi nyomozó és pénzügyőr dolgozott három megyében, huszonnégy helyszínen. Összesen hét személyt hallgattak ki gyanúsítottként, akik közül a bűnszervezet vezetőjét, két további tagot valamint az őket segítő könyvelőt is őrizetbe vették. A Pécsi Járásbíróság elrendelte mind a négy személy letartóztatását. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS