Luxusnyaralásból érkeztek az adócsalók, a NAV már várta őket

2021. 03. 31., 12:15

Nemzetközi akcióban, több mint 300 pénzügyi nyomozó és járőr részvételével, valamint az EUROPOL támogatásával számolt fel a NAV egy Közép-Dunántúlról irányított bűnszervezetet. A fiktív számlázásra szakosodott bűnbanda több mint 3 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek.

A gyanú szerint jellemzően reklámtevékenységről állítottak ki számlákat különböző partnereknek, akik havi rendszerességgel utaltak a fiktív szolgáltatások után. Az átutalt összegeket a bűnszervezet tagjai az irányításuk alatt álló bukó cégek számláiról készpénzben felvették, és – részesedés fejében – visszajuttatták megrendelőiknek. A számlagyár cégei semmilyen valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, telephelyük, alkalmazottaik, eszközeik sem voltak.

Az akcióban Magyarországon és Horvátországban is zajlottak kutatások. A pénzügyi nyomozók járőrök, információtechnológiai, revizori egységek támogatásával több mint száz helyszínen kerestek bizonyítékokat: a számlagyár és a megrendelők ügyvédeinél, a bűnszervezethez köthető ingatlanokban, az elektronikus adatok mentésben az EUROPOL IT-specialistái is közreműködtek.

A szervezet fejét a MERKUR bevetési egység fogta el otthonában, két társát pedig egzotikus luxusnyaralásukról hazatérve a NAV nyomozói várták és vették őrizetbe már a repülőtéren. A hálózat irányítóihoz köthető ingatlanokban engedély nélkül tartott éles lőfegyvert és lőszereket is találtak, a bűnszervezet egyik tagjánál pedig kábítószergyanús anyag is volt, ezért – a NAV értesítésére – az illetékes rendőrkapitányság intézkedett.

A nyomozók a szervezet tagjainak banki széfjeiből nagy mennyiségű készpénzt is foglaltak, valamint bankszámlákat, követeléseket és ingatlanokat vettek zár alá, csaknem másfél milliárd forint értékben.

A NAV nyomozói összesen 35 főt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük 9 személyt őrizetbe is vettek, az ő letartóztatásukat a Székesfehérvári Járásbíróság elrendelte. A nyomozás különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. A szervezet vezetői – ha bűnösségük bebizonyosodik – 20 évet is kaphatnak. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS