Leállította a NAV a Heves megyei vircsaftot

Leállította a NAV a Heves megyei vircsaftot
2022. 07. 05., 12:43

Félmilliárd forintot meghaladó adóhiányt okozott egy Heves megyei bűnbanda, amely bonyolult cégláncolat segítségével tüntette el az áfát és a munkavállalók után fizetendő adókat. A NAV munkatársai 7 személyt hallgattak ki gyanúsítottként.

A gyanú szerint a bűnözői csoport stróman cégvezetőkből, könyvelőkből és egyéb ügyintézőkből álló többszintű alvállalkozói hálózatot működtetett, melynek irányítója egy hevesi férfi volt. A tényleges építőipari tevékenységet végző gazdálkodó egy számlázási láncolaton keresztül fiktív számlákkal minimalizálta fizetendő áfáját, és csaknem 200 munkavállalója közterheit sem fizette be a költségvetésbe.

A bűnszövetség felszámolására szervezett akcióban az észak-alföldi nyomozók – járőrök és informatikusok támogatásával – több helyszínen kutattak bizonyítékok után. Bankszámlákat, ingatlanokat zároltak, valamint készpénzt és vevőköveteléseket is lefoglaltak. A költségvetést ért kár teljes egészében megtérült.

A NAV különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. A banda irányítója letartóztatásban van, ha bűnössége bebizonyosodik, akár tízéves szabadságvesztésre is számíthat. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS