Közérdekű bejelentés buktatta le az „okosban” építkező céget

2023. 09. 19., 12:19

Számla helyett pusztán átvételi elismervényt adott a bontási munkálatokról az a vállalkozó, akinél a NAV jogkövetési vizsgálatot végzett. A konkrét esetben megállapított mulasztást a cég nem vitatta, de a korábbi ügyleteket igyekeztek eltussolni. Az e-építési napló adatai azonban alátámasztották a bevételeltitkolás gyanúját.

Közérdekű bejelentésre indult vizsgálat annál az építőipari cégnél, amely több millió forint értékű bontási munkálatokról csupán egy átvételi elismervényt állított ki a megrendelő részére. A közérdekű bejelentés megalapozottságát a kockázatelemzés eredménye is indokolta. A cég folyamatosan vásárolt építési anyagokat, ugyanakkor nem vagy alig állított ki számlákat, így több millió forint áfát igényelt vissza a költségvetésből. A konkrét építkezésről a vizsgálat után a vállalkozó kiállította az elmaradt számlát, és önellenőrzéssel bevallotta az áfát.

A bevételeltitkolás gyaníthatóan nem volt véletlen, ezért a NAV a kockázat miatt a korábbi időszakokra áfaellenőrzést indított. Az Online Számla rendszer adatai alapján a vállalkozás egy Balaton-parti településen huzamosabb ideig vásárolta az építőanyagokat, de a projektben számlát nem állított ki. Az ellenőrök kérdéseire az ügyvezető kitérő válaszokat adott és az általa átadott iratcsomagból is számos dokumentum hiányzott. A NAV az e-építési napló adataiból megállapította, hogy az építtető több részletben, összesen 37 millió forint előleget fizetett ki készpénzben az építőipari cégnek, de számlát azokról nem kapott.

Az adóhivatal nyolcmillió forint áfa befizetését rendelte el, a szándékos bevételeltitkolás miatt pedig 200 százalékos adóbírság vár a cégre. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS