Kevés vállalkozás áldoz az online marketingre

2021. 12. 08., 20:58

Ma már megkerülhetetlen a cégek számára az online marketing, a hazai vállalatoknak mégis csak a 10 százaléka ért hozzá.

A közösségi oldalak mindennapjaink részévé váltak. Valaki innen informálódik, mások szórakozás miatt használják, azonban a social platformokat marketing szempontok szerint is lehet (sőt, szükséges is) használni. Hogy mennyire kezelik hatékonyan ezeket a felületeket a magyar cégek, arról Berta Gergő, marketing szakértő, a Maximum Business Web és Marketing Ügynökség ügyvezető tulajdonosa árul el néhány meglepő és hasznos információt.

A Facebook és a Google az online téren mindent visz: aki ezeken a felületeken nincs jelen vállalkozásával, termékével, óriási versenyhátrányból indul. Ne feledjük, a két cég valójában egy szerteágazó hálózatot fed le, a Facebook tulajdonába tartozik például az Instagram is.

„Nagyon sok olyan eszközt használunk, amiről legtöbb esetben nem tudjuk, hogy melyik vállalathoz tartozik. A Waze például a Google tulajdona, ahogy a Google Maps vagy a Google Earth is, a What’s up pedig a Facebooké” – tudtuk meg Berta Gergőtől, akinek cége, a Maximum Business több mint 800 ügyféllel rendelkezik, közöttük kilenc díjnyertes weboldallal és külföldi, többek között amerikai referenciákkal is rendelkezőkkel.

Gyors a fejlődés, de van, ami nem változik

Kétségtelen, hogy az online marketing szerepe napról-napra fontosabb (hiszen maga a online világ is egyre jobban jelen van az életünkben), és az is biztosan kijelenthető, hogy ha csak az utóbbi tíz évet vesszük figyelembe, nagyon sokat változtak a social platformok. Az Instagram például még nem is létezett, ahogy TikTok sem, ahol ma elsősorban a 17 év alatti generáció a fő közösség. Ezzel szemben a Facebook mondhatni elöregedik, ezen a felületen a 60 feletti korosztály is jelen van, egyre bővülő arányban.

„Jelenleg nincs még egy olyan piac a világon, ami annyira dinamikusan fejlődik, mint az online világ. Nincsenek határok, a felvevő, fizetőképes piac pedig állandóan elérhető” – véli Berta Gergő. Bár a fejlődés folyamatos, az kizárt, hogy a social felületek egyik napról a másikra megszűnjenek létezni. Ha az egyik valamiért mégis eltűnne, azonnal megjelenne helyette egy másik.

„A social felületek annyira az életünk szerves részeivé váltak, hogy nem kérdés: hihetetlenül nagy rá az igény. Ezek nélkül a közösségi felületek nélkül élni ma nagyjából olyan lenne, mintha az okostelefonunkról kellene lemondani” – mondja a szakember, akinek cége többszörös díjnyertes marketinges cég és Az Év Webshopja, illetve a 20 éves multú Az Év Honlapja Versenyek kiemelt zsűritagja.

Lemaradásban vagyunk

A már említett online oldalakon szinte minden megjeleníthető és eladható, a magyar cégek 70 százaléka azonban mégsem hirdet ezeken a felületeken. Amerika online marketing trendjeihez viszonyítva Magyarország 3 éves a lemaradásunk, noha a magyar vállalkozók marketingtudatossága folyamatosan nő. Mégis, sokan vannak, akik nem nyitnak az online tér felé, nem teszik meg az ehhez szükséges lépéseket, fejlesztéseket sem.

A maradék 30 százalék, aki használja az online tér marketinglehetőségeit sem feltétlenül csinálja megfelelő eredményességgel. A szakember szerint a magyar cégek mindössze 10 százaléka ér el olyan sikereket ezeken a felületeken, amiből végül anyagi nyeresége származik. A tény, hogy a közösségi platformokon sokan feleslegesen költötték el a pénzüket azért is nagyon bosszantó, mert néha elég lett volna néhány alapbeállítást megváltoztatni, hogy sikersztorivá váljon a történet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS