Ma már megkerülhetetlen a cégek számára az online marketing, a hazai vállalatoknak mégis csak a 10 százaléka ért hozzá.
A közösségi oldalak mindennapjaink részévé váltak. Valaki innen informálódik, mások szórakozás miatt használják, azonban a social platformokat marketing szempontok szerint is lehet (sőt, szükséges is) használni. Hogy mennyire kezelik hatékonyan ezeket a felületeket a magyar cégek, arról Berta Gergő, marketing szakértő, a Maximum Business Web és Marketing Ügynökség ügyvezető tulajdonosa árul el néhány meglepő és hasznos információt.
A Facebook és a Google az online téren mindent visz: aki ezeken a felületeken nincs jelen vállalkozásával, termékével, óriási versenyhátrányból indul. Ne feledjük, a két cég valójában egy szerteágazó hálózatot fed le, a Facebook tulajdonába tartozik például az Instagram is.
„Nagyon sok olyan eszközt használunk, amiről legtöbb esetben nem tudjuk, hogy melyik vállalathoz tartozik. A Waze például a Google tulajdona, ahogy a Google Maps vagy a Google Earth is, a What’s up pedig a Facebooké” – tudtuk meg Berta Gergőtől, akinek cége, a Maximum Business több mint 800 ügyféllel rendelkezik, közöttük kilenc díjnyertes weboldallal és külföldi, többek között amerikai referenciákkal is rendelkezőkkel.
Gyors a fejlődés, de van, ami nem változik
Kétségtelen, hogy az online marketing szerepe napról-napra fontosabb (hiszen maga a online világ is egyre jobban jelen van az életünkben), és az is biztosan kijelenthető, hogy ha csak az utóbbi tíz évet vesszük figyelembe, nagyon sokat változtak a social platformok. Az Instagram például még nem is létezett, ahogy TikTok sem, ahol ma elsősorban a 17 év alatti generáció a fő közösség. Ezzel szemben a Facebook mondhatni elöregedik, ezen a felületen a 60 feletti korosztály is jelen van, egyre bővülő arányban.
„Jelenleg nincs még egy olyan piac a világon, ami annyira dinamikusan fejlődik, mint az online világ. Nincsenek határok, a felvevő, fizetőképes piac pedig állandóan elérhető” – véli Berta Gergő. Bár a fejlődés folyamatos, az kizárt, hogy a social felületek egyik napról a másikra megszűnjenek létezni. Ha az egyik valamiért mégis eltűnne, azonnal megjelenne helyette egy másik.
„A social felületek annyira az életünk szerves részeivé váltak, hogy nem kérdés: hihetetlenül nagy rá az igény. Ezek nélkül a közösségi felületek nélkül élni ma nagyjából olyan lenne, mintha az okostelefonunkról kellene lemondani” – mondja a szakember, akinek cége többszörös díjnyertes marketinges cég és Az Év Webshopja, illetve a 20 éves multú Az Év Honlapja Versenyek kiemelt zsűritagja.
Lemaradásban vagyunk
A már említett online oldalakon szinte minden megjeleníthető és eladható, a magyar cégek 70 százaléka azonban mégsem hirdet ezeken a felületeken. Amerika online marketing trendjeihez viszonyítva Magyarország 3 éves a lemaradásunk, noha a magyar vállalkozók marketingtudatossága folyamatosan nő. Mégis, sokan vannak, akik nem nyitnak az online tér felé, nem teszik meg az ehhez szükséges lépéseket, fejlesztéseket sem.
A maradék 30 százalék, aki használja az online tér marketinglehetőségeit sem feltétlenül csinálja megfelelő eredményességgel. A szakember szerint a magyar cégek mindössze 10 százaléka ér el olyan sikereket ezeken a felületeken, amiből végül anyagi nyeresége származik. A tény, hogy a közösségi platformokon sokan feleslegesen költötték el a pénzüket azért is nagyon bosszantó, mert néha elég lett volna néhány alapbeállítást megváltoztatni, hogy sikersztorivá váljon a történet.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.